Itt a blogon foglalkoztunk már a copd - vel egy hosszabb cikk keretein belül. Most azonban ismét ebben a témában követünk el egy bejegyzést, kicsit másként. Ehhez egy érdekes interjú szolgáltatta az apropót: a LifeNetwork munkatársai beszélgettek Dr. Gálffy Gabriellával, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főttikárával. Ebből ollóztunk ki pár kérdést és az arra adott válaszokat. Az eredmény meglepő vagy sem, mindenki eldöntheti. Szomorúnak szomorú - ez tény...
"Hogyan alakul ki a dohányzástól a COPD? Egyáltalán hogy képzeljük el, mi történik a füsttől a tüdőben?
A dohányfüstben lévő nikotin és egyéb anyagok hatnak a tüdőnek a rugalmas funkciójára, egész pontosan roncsolják az ezt befolyásoló elasztáz enzimeket. Ha megszűnik a tüdő rugalmassága, úgynevezett tüdőtágulat alakul ki. Ilyenkor légzési funkciója meredeken csökken lefelé, és nem visszafordítható. A dohányzás abbahagyása ezt a trendet képes ellaposítani, ha azonban a beteg továbbra is dohányzik, tovább csökken a tüdőkapacitás. A dohányzás tehát tüdőtágulatot okoz, plusz egy állandó gyulladást is fenntart a légutakban - tehát van egy folyamatos gyulladás és egy folyamatos váladékképződés is.
A COPD egyébként két betegség közös megjelölésére szolgál: az egyik az idült hörghurut vagy krónikus bronchitisz, a másik pedig a tüdőtágulat vagy emfizéma. Az előbbi a kövérkés alkatú emberekre jellemző, és nagyon erős váladékozással jár, a másik csoportba viszont alkatilag rendszerint a vékony, szikár alkatúak tartoznak.
Mi van azzal a 10-20 százalékkal, akiknél a COPD nem a dohányzás miatt alakul ki?
Igen, a betegek kis része soha nem dohányzott, náluk más okok lehetnek a háttérben. Ilyen lehet például az alfa-1 antitripszin enzimhiány. Ez az enzim biztosítja a tüdő rugalmasságát. Ha hiányzik, szintén tüdőtágulat alakul ki. A betegségnek ez a típusa genetikai eredetű, az enzimet napi szinten pótolni kéne. Bár létezik rá terápiás gyógyszer, de nincs, aki meg tudná fizetni, olyan drága, és nem csak Magyarországon, hanem Európában sem.
Azt mondta, hogy a COPD-s betegek csupán 20 százalékánál felismert a betegség. Mi az oka ennek a meglehetősen alacsony számnak?
A beteg azt gondolja, hogy a dohányzástól köhög, a dohányzásnak amúgy is van egy reggeli hörgő toalettje, így nem gondol rá, hogy a háttérben már ott lehet a COPD is. Pár évvel ezelőtt még azt mondtuk, hogy bőven 40 feletti dohányosok között kell keresnünk a COPD-seket, de ez egyre lejjebb tolódik, én most egy 35 éves betegemnél igazoltam a betegséget: 20 éve dohányzik, és ennyi év dohányzás után már bőven kialakul a betegség.
A COPD-nek az asztmához hasonlóan szintén négy súlyossági stádiuma van, és sajnos itt is jellemző, hogy a beteg már csak akkor jön orvoshoz, amikor a tüdőfunkciójának 50 százalékát elveszítette. Ha viszont akkor kerülne a tüdőgyógyászati rendszerbe, amikor még csak 10-20 százalékát veszítette el, korán el tudnánk kezdeni nála a hörgőtágító kezelést, amivel jó esetben elkerülhető lenne, hogy a hármas súlyossági stádiumba csússzon.
A COPD és a tüdőrák között van bármilyen kapcsolat?
Mindkettőnek túlnyomórészt a dohányzás áll a hátterében, és a dohányzóban mindkettő kialakulhat - és nagy részükben ki is alakul, először a COPD. A tüdőrákosok 85-95 százaléka COPD-s. Lehet, hogy valakinek 50 éves korában igazolják a COPD-jét, 60 évesen pedig kiderül a tüdőrákja.
A statisztikák szerint Magyarország Európában vezető helyen van mind a dohányzás, mind a tüdőrákos halálozások számában.
Igen, Magyarországon évente körülbelül 7500 tüdőrákos beteg hal meg. Ez nagyon magas arány. És hátterében 85 százalékban a dohányzás áll, 15 százalékban pedig soha nem dohányzott fiatal nőknél fordul elő. Régen irodalmi ritkaság volt a 40 év alatti tüdőrákos, az elmúlt 15 évben már nem az. Ráadásul a fiatalok körében gyors, agresszív lefolyású a betegség."
A feljebb olvasható adatokból és tényekből kiindulva jogosnak tűnik a LifeNetwork által a cikknek adott cím: "A légzési rokkantak országa vagyunk"...
A helyzet tehát nem túl rózsás, mint ahogy azt az egyik leghitelesebb forrásból is tudjuk immár. Így figyelmeztető jel is lehet ez mindenki számára: tudatosabban és egészségesebbn élve életünket sok bajtól és problémától kímélhetjük meg önmagunkat és embertársainkat is.
A copd - ről szóló korábbi bejegyzésünket itt tekintheted meg!
A Dr. Gálffy Gabriellával készült teljes interjút a www.lifenetwork.hu oldalon találod meg!
Az említett tanulmányban az Exeter Egyetem kutatói 10 percig tartó intenzív szobakerékpározásra kért olyan dohányosokat, akik legalább 15 órája nem gyújtottak rá. Eközben 60 olyan képet mutattak meg a résztvevőknek, amik közül sok bizonyítottan dohányzást kiváltó volt. Az agyi aktivitást mérő műszerek természetesen ezalatt folyamatosan szállították az adatokat. A kutatás második lépéseként aztán ezeket a képeket újabb dohányzóknak mutatták meg, akik egy ideje nem gyújtottak rá, de őket nem krétek fel a szobakerékpár használatára. Az eredmény? Azon túlmenően, hogy a testmozgást végzőknél csökkent a cigaretta utáni vágy saját bevallásuk szerint is, kiderült, hogy az agy azon központjaiban, amelyek a vizuális ingerek befogadásáért és az (ön)jutalmazásért felelősek, nem tapasztaltak a kutatók megnövekedett tevékenységet.