Van olyan, hogy tizenévesek sajnos igen korán megkapják a példát, és maguk is elkezdenek füstölögni. A legáltalánosabb nézet velük kapcsolatban az, hogy ettől érzik magukat felnőttnek, ettől hiszik a többiek őket érettebbnek. Ma már nincs cigi nélkül semmilyen házibuli, party, vagy egyszerű kocsmázás sem. Az utcán, a tereken, vagy éppen a parkolókban is sokszor látni dohányzó fiatalokat. Itt is tetten érhető tehát a különféle dohánytermékek széles körben való elterjedése.
Valakinek a cigi a kikapcsolódása. "Ezt megengedhetem magamnak" címmel szívja a napi adagját. A megszokás pedig nagy úr. Újra és újra a kasszához kísér bennünket a vágy az élvezeti cikkünkért, és mi hűen engedelmeskedünk.
A dohányosok egyik - ha nem a - legnagyobb szegmense a cigit stresszoldónak tekinti. Így is használ hát el egy - egy szálat, majd hangosan, vagy csak magában elmormolja az ember a "lenyugtat" monológot. Meg is sikerült győznie önmagát arról, hogy már kevésbé ideges és feszült egy kis füstölgéstől, ámde már tanulmány is bizonyította: a cigaretta egyáltalán nem stresszoldó hatású.
Bármi legyen is az emberben mikor rágyújt, fontos lehet a kiváltó okot felismerni. Aki le szeretne szokni a dohányzásról, annak ezen folyamat rögös útján ennek a felismerésnek még nagy hasznát veheti. Erről egy régebbi bejegyzésben is olvashatsz tőlünk itt!
Az említett "indítékokon" kívül természetesen megannyi válasz érkezhet még a kérdésre "Miért gyújtasz rá?". Az azonban biztos: meghatározó lehet ezt a kérdést átgondoltam megválaszolni.
