Zöld Pont - Orosháza

 Az amerikai kutatók ismét egy kísérleten fáradoztak. Ezúttal a nikotin agyba való felszívódását vizsgálták meg közelebbről. Lássuk mire jutottak!

Az első és tán legfontosabb az az, hogy a nikotin inkább lépcsőzetesen halmozódik a dohányosok agyában, mint szippantásonként folyamatosan. Az amerikai tudományos folyóirat (PNAS) online kiadásában megjelent tanulmány szerint tehát a nikotin felhalmozódása az agyban több percen át, ugrásokkal zajlik.

Jed E. Rose, a Duke Egyetem kutatója egy agyi képalkotó berendezéssel követte a nikotinszint változását. A maximális agyi nikotinszintet 3-5 perc elteltével mérték a kutatásban résztvevőknél. Ez a koncentráció azoknál, akik függő dohányosok, lassabban halmozódott fel, mint az alkalmi dohányosoknál. Rose úgy véli, hogy ez azért van, mert a függők esetében a dohányfüst tovább tartózkodik a tüdőben.

A kutató az eredmények ismertetése után elmondta, hogy minden egyes szippantás után mintegy hét másodperccel jelentkezik a nikotin koncentrációjának hirtelen megemelkedése az agyban. Érdekességként még megemlítik a híradások, hogy a kutatást a Philip Morris dohányvállalat támogatta, ám a kutatók szerint a cég nem befolyásolta semmilyen formában a vizsgálatatokat.

A témát a LifeNetwork cikke alapján jártam körbe.

Számtalan eszköz és eljárás létezik már a világon, ami nagy segítségére lehet azoknak, akik le szeretnének szokni egy igen költséges, és természetesen káros szenvedélyükről, a dohányzásról. A piac pedig csak bővül és bővül: az okosságot várhatóan 3-5 éven belül piacra dobják...

A szerkezetet A Duke Egyetem Egészségügyi Központjában végzett kísérletek alkalmával jól teljesített: a már kereskedelmi forgalomban kapható nikotintapaszokkal és pipákkal szemben, az új készülék hatékonyabb a nikotin véráramba juttatásában. Mindemellett a résztvevők elmondása szerint kellemesebb is volt a használata, mint bármelyik említett eszköznek. Ez abban mutatkozott meg, hogy sokkal kevésbé irritálta a torok nyálkahártyáját.

 Jed Rose és csapata azon fáradozott, miközben ezt az új találmányt kísrletezték ki, hogy olyan szerkezetet sikerüljön letenni az asztalra, ami hatékonyan csökkenti a megvonási tünetek mértékét is. Ez az új eljárás úgy működik, hogy piroszolsav permetet (ami az emberi testben természetesen is előfordul) és nikotint alkalmaz. Ezeknek a keveréke egy sófélét, bizonyos nikotin piruvátot alkotnak, s ezáltal létrejön egy, a cigaretta füsthöz hasonló "felhő". Ez a megoldás azért "gazdaságosabb", mert ahogy fentebb is említettem, több nikotint tudnak a szervezetbe juttatni úgy, hogy az ráadásul kevésbé irritáló is, valamint az elvonási tünetek is lényegesen enyhülnek.

Ha a további vizsgálatok és tesztek során is jól teljesít az új nikotinadagoló, akkor a kutatók szerint 3-5 éven belül piacra is kerülhet. Ami viszont még előnye ennek az eljárásnak az az, hogy más gyógyszerek szervezetbe jutattásában is hasznos lehet majd ez a technológia.

A blogger pedig lezárásként ismét egy közhelyet oszt meg mindenkivel: akaraterőt ez az eljárás sem biztosít...

A témát a LifeNetwork cikke alapján jártam körbe.

Svédországban egy olyan kutatást végeztek el, amire azelőtt nem kerítettek sort sehol sem: egy akut törés sürgősségi műtétjét követően vizsgálták a dohányosok és a nem dohányzók gyógyulását. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a dohányosok, akik tartózkodtak a füstölgéstől azalatt a hat hét alatt, amikor a beavatkozás utáni regenerálódás fontos, gyorsabban gyógyultak, és ritkábban merült fel nálunk más probléma. Szemben azokkal, akik ezalatt az idő alatt is éltek a cigarettával, így náluk nem volt olyan gyors a gyógyulás.

A kísérletet, aminek az eredményével foglalkozik jelen cikkünk, három kórházban végezték el Stockholm városában. A szituáció az volt, hogy akut törések miatt sürgősségi műtéten átesett dohányosoknak ajánlottak fel egy leszoktató programot, a műtét utáni két napon belül. A résztvevőknek személyes konzultációt ajánlottak, és emellett rendszeres telefonkapcsolatban maradtak a programra kiképzett nővérekkel. A hat hetes utókezelés alatt arra ösztönözték a betegeket, hogy ne dohányozzanak. Ha szükség volt rá, akkor ingyenes nikotinhelyettesítőt is biztosítottak.

Dr. Hans Nasell, a svédországi Karolinska Intézet vezető sebészeti tanácsadója a következőket mondta a kutatásban tapasztaltakkal kapcsolatban: "Egészen eddig a pontig az volt a meggyőződés, hogy a dohányzást teljesen abba kell hagyni a műtét előtt, hogy legyen hatása. Meglepő és bíztató volt, hogy még a műtét után abbahagyott dohányzás is jelentős eredményeket hozott, beleértve az 50 százalékos csökkenést a szövődmények kialakulásában." A dohányzás gátolja a vérkeringést és csökkenti a vér oxigén szintjét, ami természetesen hatással van a gyógyulásra többféle módon, ugyanis késve vagy egyáltalán nem gyógyulnak be a csont-, bőr- és más lágyszövetek, vagy a seb helyén fertőzés alakul ki. A doktor egyébként itt utalt arra is, hogy régebben olyan kutatásokat végeztek, melyben a dohányzás műtét előtti abbahagyásának eredményeit vizsgálták.

Dr. Nasell a költség- és időhatékonyságra is kitért: "A dohányzás abbahagyását támogató programban mindössze két - három órás konzultációra van szükség az ápolószemélyzettel, ami lényegesen kevesebb idő, mint amit olyan rosszul begyógyult seb kezelésére fordítanak, ami dohányzás mellékhatásaként keletkezett."

A doktor még hozzátette, hogy reméli, jelen tanulmány ösztönözni fogja a kórházakat és klinikákat arra, hogy a dohányzásról leszoktató programokat rutinszerűen felajánlják a sürgősségi műtéten átesett betegeknek. Ezenfelül azt is elmesélte, hogy Svédországban kötelező - az Országos Egészségügyi és Népjóléti Hivatal jóvoltából - leszoktatás lehetőségét biztosítani minden műtött betegnek, függetlenül attól, hogy a műtét tervezett vagy rendkívüli.

A cikket a LifeNetwork oldalán található anyagok alapján készítettük.

Az Egyesült Államok országos egészségügyi statisztikai rendszeréből származó adatok felhasználásával elemzést végzett ennek a szervezetnek két szakértője. Laura Pratt és Debra Brody jelentésükben a következő megállapítást dokumentálták: a depresszióban szenvedő felnőttek kétszer nagyobb valószínűséggel dohányoznak és többet is, mint a nem depressziós emberek. Ez nem hangzik túl jól, de lássuk, hogyan is fest ez az egész a számok nyelvén.

Általánosságban véve az összegzés alapján elmondható, hogy a húsz év feletti, depresszióval küzdő emberek 43 százaléka dohányzik, míg a nem depressziós embereknél ez az arány 22 százalék. Ez a jelenség leginkább 40 - 54 év közötti férfiak, valamint 20 - 39 év közötti nők esetében volt egyértelmű. A féfriaknál, az említett korosztályban a depresszióban szenvedőknek több mint fele dohányzik, míg a nőknél - szintén a fentebb említett korosztályban - ez az arány kereken 50 százalék. A depresszióban nem szenvedő cigarettásoknak az aránya: férfiaknál kevesebb mint a negyede, nőknél pedig 21 százalék.

Ha mélyebbre ássuk magunkat a statisztikában, azt is megtudhatjuk, hogy tíz depressziós ember közül három, napi egy doboz cigarettánál többet szív. Ez pedig majdnem a duplája annak, amit a nem depressziós dohányosok szívnak el. S hogy az adathalmaz teljes legyen: a depressziós emberek 51 százaléka az ébredést követő 5 percben rágyújt, míg a nem depressziós füstölgők "mindössze" 30 százaléka cselekszik így.

A jelentésben még az is szerepel, hogy a dohányzó ameriaki felnőttek száma négy évtized alatt a felére csökkent, ám még most is minden ötödik ameriaki cigarettázik.

...A blogger rövid hozzáfűznivalója...

Ezt látva tehát azt gondolhatnánk, hogy a lelkibetegségekkel küszködő emberek egyik jellemzője a füstölgés. Ám a dohányzás szenvedélybetegség. Szenvedélye pedig nem csak azoknak lehet, akik lelkibetegek...

 A témát a LifeNetwork cikke alapján jártuk körbe.

Fővárosunkban 2009 - ben döntés született: életbe lépett egy közgyűlési határozat, melynek értelmében a budapesti játszótereken tilos a cigizés. A szigor azonban még a héten magasabb szintre léphet, ugyanis a fővárosi közgyűlés tárgyalni fogja azt az előterjesztést, amely betiltaná a dohányzást a fővárosi önkormányzat aluljáróiban.

Ha az elgondolás megvalósul, az 69 aluljárót érintene. (Csak érdekességként ide tartozik az Astoria, a Nyugati tér, a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér, és az Örs vezér tere is...)

A tervezetben egyébként az szerepel, hogy európában már több helyen alkalmaznak ehhez hasonló intézkedéseket. Ez alapján például Dánia és Németország valamennyi városában tilos a köztereken és az aluljárókban a dohányzás. Nem teljes a tilalom, de bizonyos intézkedések Angliában is megjelennek azért.

A jogszabályhoz hozzátartozik, hogy akár 30 ezer forintos bírságot is fizethet aki a köztisztaságról szóló rendelet ellen vét (ebbe illesztik be a tilalmat), ugyanakkor a szigor nem terjed ki az aluljárókban található vendéglátó egységek belső területére.

Ami még a hírhez tartozik, az nem más, mint az ellenőrzés. Ez pedig elég komoly technikai fejlesztéssel fog járni: az érintett aluljárókban 372 db kamerát szerelnek majd fel, s az általuk közvetített adatokat a Budapesti Rendőr - főkapitányság fogja rögzíteni és kezelni.

...és most következik a blogger véleménye...

Kicsit aránytalannak tűnik a dolog, hiszen annyi kamerának már van költsége és mindezt a dohányosok miatt. Mármint ezt úgy értem, ha azt mondták volna, hogy például a falfirkászokat is elkapják, no meg minden olyan "elemet" mely nem illik a képbe az már más. Mondjuk az is hozzá tartozik az esethez, hogy sokan azt gondolják, hogy amit nem látnak azt szabad, sőt jár is nekik. Zsákba kerülnek ki az utak mellé a szemetek, a kihalt utcáknak macskakövei is láttak már elég sok mindent. Szóval ezért a kamera!?

Tegnap láttam egy riportot a tévében és azt nyilatkozta az illetékes nagyvárosi hölgy, hogy a -városunkhoz hasonlóan- kijelölt területek szemléletformálóak és elérték a céljukat. Azaz tapasztalataik szerint csökkent például a játszótereken dohányzók száma. Na, lássuk, hogy a "nagytestvéres" megoldás mikorra hozza meg a várt eredményt. Mindenesetre van még egy vonal, ami elő szokott jönni, ez pedig a pénz. (A bekamerázás bruttó beruházási költsége 748 millió.) Nem hiszem, hogy cél, a pénzügyi megtérülés, de majd ott fog állni egy ellenőr és beszedi a pénzt? Mind a 69 aluljáróban? Vagy majd a rendőrség a fotóm alapján köröztet a honlapjukon?

Hallani olyat is, hogy a tömegközlekedési eszközökre várva a megállókban sem lehet rágyújtani. Na erről mit is írjak? Miért is kell ezt szabályozni? Nem lehet arrébb húzódni? Az utolsó slukkot a buszba kell kifújni? Dohányozz, de ez engem zavar és gondolom még másokat is. Mit kell tenni? Oda is kell majd kamera? Hol az önkontroll? Mert kell annak is lenni, bár a dohányzás szenvedélybetegség...