Az Egyesült Államok országos egészségügyi statisztikai rendszeréből származó adatok felhasználásával elemzést végzett ennek a szervezetnek két szakértője. Laura Pratt és Debra Brody jelentésükben a következő megállapítást dokumentálták: a depresszióban szenvedő felnőttek kétszer nagyobb valószínűséggel dohányoznak és többet is, mint a nem depressziós emberek. Ez nem hangzik túl jól, de lássuk, hogyan is fest ez az egész a számok nyelvén.
Általánosságban véve az összegzés alapján elmondható, hogy a húsz év feletti, depresszióval küzdő emberek 43 százaléka dohányzik, míg a nem depressziós embereknél ez az arány 22 százalék. Ez a jelenség leginkább 40 - 54 év közötti férfiak, valamint 20 - 39 év közötti nők esetében volt egyértelmű. A féfriaknál, az említett korosztályban a depresszióban szenvedőknek több mint fele dohányzik, míg a nőknél - szintén a fentebb említett korosztályban - ez az arány kereken 50 százalék. A depresszióban nem szenvedő cigarettásoknak az aránya: férfiaknál kevesebb mint a negyede, nőknél pedig 21 százalék.
Ha mélyebbre ássuk magunkat a statisztikában, azt is megtudhatjuk, hogy tíz depressziós ember közül három, napi egy doboz cigarettánál többet szív. Ez pedig majdnem a duplája annak, amit a nem depressziós dohányosok szívnak el. S hogy az adathalmaz teljes legyen: a depressziós emberek 51 százaléka az ébredést követő 5 percben rágyújt, míg a nem depressziós füstölgők "mindössze" 30 százaléka cselekszik így.
A jelentésben még az is szerepel, hogy a dohányzó ameriaki felnőttek száma négy évtized alatt a felére csökkent, ám még most is minden ötödik ameriaki cigarettázik.
...A blogger rövid hozzáfűznivalója...
Ezt látva tehát azt gondolhatnánk, hogy a lelkibetegségekkel küszködő emberek egyik jellemzője a füstölgés. Ám a dohányzás szenvedélybetegség. Szenvedélye pedig nem csak azoknak lehet, akik lelkibetegek...
A témát a LifeNetwork cikke alapján jártuk körbe.
