E heti bejegyzésünkben egy, a dohányzás és az alvás kapcsolatáról szóló tanulmányt mutatunk be.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói a korábbiaknál alaposabb alvásvizsgálati módszerekkel végzett kutatásuk során azt találták, hogy a dohányosok nehezebben alszanak el, a felszínesebb alvás miatt pedig kevésbé pihenik ki magukat, mint azok, akik nem dohányoznak. A nikotin serkentő hatása az éjszaka folyamán egyre csökken, ami erős hiányérzetet válthat ki: feltehetően ez az, ami az alvás minőségét is negatívan befolyásolja.
Naresh M. Punjabi és munkatársai a Chest című folyóirat februári számában közölték új tanulmányukat, amelyben negyven, egyelőre minden szempontból egészséges dohányos és ugyanennyi nemdohányzó személy éjszakai alvásmintázatait hasonlították össze. A résztvevők otthonában ún. poliszomnográfiás vizsgálatokat végeztek, amelynek segítségével megállapítható az alvás minősége, mélysége, mennyisége és az ébredések száma is. Az adatok kiértékelését követően egy úgynevezett hipnogram készül, amely az alvás és az ébrenlét megoszlását mutatja: erről egyaránt leolvasható az álmokkal nem kísért mélyalvás és az álmodással járó REM-fázisok mennyisége.
.jpg)
Az elektroencefalogrammal (EEG) rögzített agyhullámok vizuális elemzése nem tárt fel lényeges különbségeket a dohányosok és a nemdohányzók alvásmintázatai között, a hullámok frekvenciaeltéréseit matematikai módszerekkel elemző spektrális analízis azonban azt mutatta, hogy a dohányosoknál kisebb arányban fordulnak elő a mély alvásra jellemző delta-agyhullámok. Az álom és ébrenlét közötti ellazult állapotra jellemző alfa-agyhullámok ezzel szemben gyakoribbak voltak, amikor pedig az alvás minőségéről kérdezték a résztvevőket, akkor a dohányosok 22,5%-a számolt be a pihentető alvás hiányáról, szemben a nemdohányzókkal, akiknél ez az érték csak 5%-os volt - olvasható a tanulmányt ismertető sajtóközleményben.
Az EEG-görbék elemzéséből az is kiderült, hogy a két csoport között az elalvást követő kezdeti időszakban tapasztalható a legnagyobb különbség: ez alátámasztja azt a feltevést, miszerint a nikotin serkentő hatása ekkor érvényesül a leginkább, később pedig egyre csökken, ami a jelentkező hiánytünetek miatt összefügghet az alvás minőségével. "A tanulmány egyik fő újdonsága, hogy az EEG-vel rögzített alvásmintázatokat nemcsak vizuálisan, hanem a sokkal objektívebb képet adó spektrális analízissel is elemeztük, ami az apró eltéréseket is érzékelhetővé teszi. A másik eltérés a korábbiakhoz képest, hogy mindegyik dohányos résztvevő teljesen egészséges volt, így sikerült kizárni azokat a faktorokat, amelyek egyébként hatással lennének az alvásra" - mondta Punjabi.
A kutatók szerint az eredményeket a dohányzásról való leszoktató kezelések hatékonyabbá tételében lehetne alkalmazni: a nikotinhiányból származó elvonási tüneteket ezek alapján nemcsak a nappal, hanem az alvással töltött időszakban is érdemes lenne a minimálisra csökkenteni.
Forrás: www.matracportal.hu
