Zöld Pont - Orosháza

Korábban írtunk arról, hogy a sportolók dohányzása hogyan hat arra, hogy az emberek hogyan ítélik meg őket és hogyan viszonyulnak ezáltal a cigizéshez (ezt ITT olvashatod el). Jelen cikkben a filmipar ékszerdobozát, Hollywoodot vesszük górcső alá, megnézve mennyit is füstölnek a sztárok és ez milyen hatással lehet az alkotásokat megnéző emberekre.

Egy amerikai intézet kutatásában nem kisebb dolgot vállalt, mint hogy egy pontos felmérést készít arról, hányszor fordult elő a füstölgés a filmekben 1991 - től napjainkig. Ebben az időszakban a filmvásznon való cigizés csúcspontja 2005 - ben volt. Ekkor 3967 alkalommal tűnt fel dohányzó szereplő a mozgóképen, míg a 2009 - es top filmekben már "csak" 1935 ilyen eset volt tetten érhető.

A kutatók szerint azonban még ezek az eredmények sem elég jók. Véleményük szerint tovább kellene csökkenteni a füstölgést a filmeken, hogy a fiatalokat a lehető legkevesebb inger érje a dohányzás szempontjából. Ráadásul a top mozikban azért is kiemelt fontosságú lenne ennek a kérdésnek a komolyan vétele, mert ezek az alkotások (és velük együtt a filmcsillagok) produkálják a legkomolyabb jegyeladást, azaz nagyobb nézőszám mellett több fiatalhoz jutna el a már említett inger. Az mindenesetre a kutatóknak is megnyugtatásul szolgálhat, hogy a legnagyobb produkciók kb 50 százaléka 2009 - ben már semmilyen füstölgő jelenetet nem hozott, míg a kifejezetten a fiataloknak szóló alkotásoknak a 61 százalékáról mondható el ugyanez.

Az is pozitívum, hogy hat hollywoodi stúdió a főbb stábok közül már alkalmazkodott az elvárásokhoz és dvd kiadványaikat is dohányzásellenes felhívásokkal vértezi fel. A résztvevők egy olyan új rendszert agyaltak ki, ami (egyelőre csak) a G, PG, és PG - 13 besorolású filmeket "sújtja". Ez előző kódok pedig az olyan vígjátékokat és akciófilmeket jelenti, amelyekre gyerekek és fiatal tinik is jegyet válthatnak. A stúdiók egyébként az új korlátozást Kalifornia állam közigazgatásának egyetértésével vezeti be, ám az egykori akcióhős, jelenleg azonban az említett állam kormányzójaként éldegélő Arnold Schwarzenegger némileg külön véleményen volt: "Nem hiszem, hogy ki kellene törölni a filmekből a cigarettázó vagy szivarozó hősöket. Természetesen folyamatosan emlékeztetnünk kell az embereket és különösen a gyerekeket a dohányzás veszélyeire, de nevetséges lenne, ha egy karakter megformálásán dolgozó színésznek megtiltanák, hogy rágyújtson. Mindennek van határa."

Ha belegondolunk azért abban is van valami, hogy vannak olyan legendás karakterek, amelyekhez hozzá tartozik a cigaretta, vagy egy jó fajta szivar, ám az is mindenképpen elengedhetetlen, hogy az olyan alkotásoknál, ahol a helyzet megkívánja, felhívják a figyelmét az embereknek a dohányzásra és annak ártalmaira.

Forrás: www.kamaszpanasz.hu és ww.origo.hu

November 18 - án van a Dohányfüstmentes Világnap. Ennek apropóján csatlakozik a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért, a Légúti Betegek Országos Egyesülete és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely sürgeti egy olyan törvény létrejöttét, ami minden munkavállaló számára biztosítaná a dohányfüstmentes munkahelyen való munkavégzés lehetőségét. Az Európai Dohányzás Prevenciós Hálózat (ENSP) szerint egy ilyen törvény, amely minden munkahelyre vonatkozó tilalmat hordozna magában, jelentős mértékben javíthatná a dolgozók egészségi állapotát, s ezzel nagy mértékben csökkenthetné a szívrohamok, a légúti betegségek és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A nemzetközi tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy akár 15 - 20 százalékkal is csökkenthető lenne a szívinfarktus miatti kórházi beutalások száma egy ilyen, a zárt közterületi dohányzás teljes tilalmát jelentő törvénnyel. A felsorolt szervezetek abban is egyetértenek, hogy a különböző kivételek megengedése, azaz a nem teljes tilalom haszontalan, ugyanis ez nem járul hozzá valamennyi dolgozó egészségének védelméhez, továbbá akadályozza a dohányzási szokások kedvező irányú változását is. Fontosnak tartják azt is kiemelni, hogy egy ilyen egészségvédelmi törvény semmilyen terhet nem ró a költségvetésre, ugyanakkor a jelenlegi egészségügyi és gazdasági helyzetben Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel is tovább növelje lemaradását Európa nagyjaihoz képest.

Az Eurobarometer 2010 májusában felméréseket készített, ahol az derült ki, hogy mindennapos probléma az, hogy a dolgozók dohányfüsttel szennyezett levegővel érintkeznek munkavégzésük során. A statisztikai mutatók szerint az Európai Unióban a dolgozók 24% - a van kitéve dohányfüstnek, míg a munkavállalók 5% - a naponta több mint 5 órán keresztül kénytelen cigifüstben dolgozni. Magyarországon évente közel 30 ezer ember hal meg olyan betegségben, ami a dohányzás következtében alakult ki. Ráadásul közülük 2300 - 3500 ember a passzív dohányzás áldozata. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a világon a négy vezető halálok (szívinfarktus, stroke, tüdőrák, COPD) mindegyikében, és az emlőrák kialakulásában is szerepet játszik a dohányzás, akkor mindenképpen kiemelten kell foglalkoznunk a jelenséggel.

A Mi-Értünk Kontakt Pont emiatt is hozta létre a Zöld Pont - ot. Ennek a célja egy olyan programsorozat megvalósítása volt Orosházán, amely képes a lakosság gondolkodásának formálására, beleértve az egészség- és környezettudatosságot, valamint képes a rögzült magatartási formák megváltoztatására. A programsorozat elemeként az Orosházi Életben hetente megjelenik a Zöld Pont rövid, "Tudtad - e" rovata, melyben egy idézetet, adatot, elgondolkodtató tényt vagy vitaindító gondolatot találhatnak az olvasók. Mindemellett itt a Zöld Pont Blogon több mint 1 éve heti rendszerességgel olvashatnak az érdeklődők dohányzással kapcsolatos cikkeket. Tájékozódhatnak friss és érdekes kutatások eredményeiről (pl.: A dohányzás ára), kutatók felvetéseiről a dohányzás visszaszorításáért (pl.: Jön az otthoni dohányzás tilalma?), nagyvilági példákról a dohányzás tilalmát illetően (pl.: Putyin tilalma), vagy tanácsokat, tippeket találhatnak a leszokáshoz (pl.: Ülj le mellém, valamit mondok...).

Az tehát vitán felül áll, hogy az egészséges életmód fontos, és ehhez mindenképpen hozzájárul a dohányfüstmentes életmód kialakítása is. Figyeljünk hát erre is!

Forrás: tudobeteg.hu/kiemelt-temak/dohanyzas; www.mnsza.hu; www.ensp.org; zoldpont.blog.hu

Azt szögezzük le az elején, hogy nem a népszerű(?) sorozat (Charlie - Majom a családban) hőséről szól majd ez a cikk, bár a mi "főszereplőnk" is egy Charlie, ráadásul szintén csimpánz, ám ő leginkább a dohányzásával hívta fel magára a figyelmet...

A bloemfonteini állatkert egyik lakójáról van szó, aki az első szál cigarettát egy látogatótól kapta, majd az idő múlásával már egyre inkább "követelte" napi adagját. A pöfékelő csimpánz híre később a világ minden tájára eljutott, és nagy tömegeket vonzott. A közönség nagy része tulajdonképpen miatta látogatott el a dél - afrikai állatkertbe.

Egyik gondozója a Daily Mailnek így nyilatkozott róla korábban: "Ha dohányzó embereket lát a ketrece előtt, cigarettáért könyörög". Charlie azonban már biztosan nem gyújt rá többé: október elején elhunyt az állat. A boncolási eredményre ugyan még várni kell, azt azonban már most kizárják, hogy a dohányzás lett volna a veszte a csimpánznak, ugyanis a hozzá hasonló, ám egészségesen élő főemlősök átlagosan 30 évet élnek, míg a pöfékeléséről elhíresült majom 52 évesen múlt ki.

A látogatóknak mindenesetre nem kell lemondania kedvencükről, ugyanis Charlie peparált testét, az állatkert többi híres egykori lakójával együtt egy külön kiállításon mutatják majd be a közönségnek.

Forrás. www.lifenetwork.hu és velvet.hu

Wales egészségügyi biztosa, Dr. Tony Jewell szerint a gyerekeket a passzív dohányzástól egy komolyabb lépéssel is védeni kéne: szabályozná az emberek otthoni dohányzását, beleértve az autókban való füstölgést is...

Sokan felhördültek Walesben a szabályozás hallatán, mondván egy ilyen tilalom sértené az emberek szabadságjogait. Dr. Jewell azonban a gyerekek jogait fontosabbnak tekinti. "Be kellene tiltani, hogy a szülők az autókban és otthonaikban dohányozzanak" - emli fel szavát az egészségügyi biztos.

A doktor azzal érvel, hogy a gyerekeknek nincs eszközük arra, hogy megóvják a saját egészségüket a dohányzó szülőkkel szemben, míg a füstölgők tisztában vannak az esetleges káros következményekkel. Véleménye szerint ez a helyzet így igazságtalan.

 "Egy efféle intézkedés bevezetése jó példával szolgálhat: támogatja a gyermekeink egészségének védelmét, és növeli a nemdohányzók egyre növekvő táborát. Passzív dohányzó légkörben a gyerekek fokozottabban vannak kitéve az asztmának és a légúti betegségeknek, nem beszélve arról, hogy az ilyen légkörben felnövő gyerekek lesznek felnőttkorukban szintén dohányosok."

A közterületeken való dohányzást már 2008 - ban betiltották a Brit - szigeteken, ám a dohánygyártó vállalatok és sok ember álláspontja szerint a Dr. Jewell által javasolt megoldások egyszerűen betolakodást jelentenek az emberek privát szférájába. Egy cardiffi édesanya, aki egyben a gyárak szóvivője is, a következőt nyilatkozta a tilalom felmerülésével kapcsolatban: "Nem dohányzom minden nap a gyerekeim előtt, de olykor - olykor, amikor már ágyban vannak, szívesen rágyújtok egy cigarettára a tévé előtt. Őrültségnek tartom, hogy ezzel a saját házamban törvényszegő lennék."

A felvetés tehát rögtön az elején ellentéteket szított, ám azt egyelőre nem tudni, mi lesz Dr. Jewell kezdeményezésének a vége.

Forrás: LifeNetwork

Nemrégiben két kutatás eredménye is napvilágot látott arról, "mennyibe" kerül a dohányzás. A spanyol kutatók a pénzbeni, míg angol kollégáik az életévekben keletkező "veszteségeket" tanulmányozták. Mindkét esetben komoly "károkat" szenvednek el a füstölgők. Pontosan milyeneket is? Lássuk!

A Cardiff intézet kutatói 13 ezer ember életmódját vizsgálták meg, köztük dohányosokét, már leszokott füstölgőkét, és olyan egyénekét, akik sosem gyújtottak még rá. Az ebből a kutatásból elkészült tanulmány szerint a dohányosok kevésbé figyelnek oda az egészségükre, vagyis kevesebbet sportolnak és egészségtelenebbül táplálkoznak, egy részük pedig az alkoholfogyasztással is hadilábon áll, s mindezek következtében 12 évvel is rövidülhet életük.

A statisztika a következő: a dohányzók 50 százaléka rendszeresen többet iszik az ajánlott maximális mennyiségnél, s mindössze 28 százalékuk eszik megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, míg a nem dohányzók 39 százaléka egészségesen táplálkozik. Ráadásul a füstölgők 14 százalékát már kezelték mentális problémával, s ez az arány majdnem kétszerese a nem dohányzókénak.

Mindeközben a Cartagenai Műszaki Egyetem (UPCT) dolgozói sem tétlenkedtek: a kutatók a korai elhalálozást is figyelembe véve kiszámolták egy doboz cigaretta "valós" árát. Ez a szám a férfiaknál 107, míg a nőknél 75 eurós összegre jött ki, ami 20-30 ezer forintnak felel meg. "A cikk egyik lényege, hogy az ár, amit a cigarettáért a vásárlók fizetnek, mennyire kicsi ahhoz képest, amelyet a káros szokásaikért fizetnek" - nyilatkozta Ángel López Nicolás, a tanulmány társszerzője és az UPCT kutatója.

A két kutatás eredménye tehát elég megdöbbentő, ha azt vesszük, hogy 12 évvel is rövidülhet egy dohányos élete, s mindezt olyan cigarettával éri el, ami a reális értékét nézve akár 20-30 ezer forintos dobozonkénti árat is jelenthet.

A cikket a Lifenetwork két kutatási eredményről szóló írása alapján készítettem.