Zöld Pont - Orosháza

Érdekes hogy az emberek mást értenek függőség alatt. Van olyan dohányos aki a napi 2 szál cigijéhez ragaszkodik és azt nem tudja elhagyni, vannak olyan cigisek akik két-három hétig füstölnek, mint a gyárkémény aztán egyszercsak "nem kívánják" és elvannak nélküle szintén hetekig. Ők azt mondják, hogy az aktuális lelkiállapotuktól, élethelyzetüktől függ a dolog. Mások alkalmi bulidohányosok, de ők se állják meg hogy ne gyújtsanak rá. Megint mások a reggeli első cigi nélkül lennének félemberek, aztán olyannal is találkoztam aki a nap végén - mikor minden feladatával végzett - ajándékozta meg magát egy szállal és ehhez ragaszkodott. Láttam olyat is, hogy valaki egy órás úton majd idegbajt kapott ha nem cigizhetett, sőt éjjel felkelt cigizni(!) én meg kibírtam akár egy fél napot is.
Ettől még függő voltam. 
Érdekes.
 
Nekem akkor esett le először hogy nagy bajban vagyok mikor este 22:00-kor le KELLETT mennem cigiért, mert nem maradt a másnap reggeli kávémhoz egy szál se...és akkor lettem nagyon dühös is magamra,és a "nehogy már a cigi mondja meg mit csináljak!" morgolódással elmentem az éjjel-nappaliba...

Nos. A következő egyszerű tesztel megnézheted hogyan is állsz a cigivel. Azután pedig olvashatsz két irányzatról is, mely a nikotinfüggőség méréséről szól.

Fagerström – féle nikotin dependencia teszt

1. Mennyi idő telik el ébredés után, amíg rágyújt?

5 percnél kevesebb        3 pont
6-30 perc                           2 pont
31-60 perc                         1 pont

2. Nehezére esik nem rágyújtani ott, ahol ez tilos?

Igen                                    1 pont
Nem                                    0 pont

3. A nap melyik cigarettájáról mondana le a legnehezebben?

A reggeli elsőről              1 pont
Bármelyik másikról          0 pont

4. Hány szál cigarettát szív el egy nap?

30 felett                              3 pont
21-30                                   2 pont
11-20                                   1 pont
10 alatt                                0 pont

5. Több cigarettát szív el az ébredés utáni órákban, mint az azt követőkben?

Igen                                     1 pont
Nem                                     0 pont

6. Dohányzik-e ha olyan beteg, hogy a nap nagyobb részét ágyban tölti?

Igen                                     1 pont
Nem                                     0 pont

Kiértékelés:
8-10 pont:                nagyon súlyos függőség
6-7 pont:                  súlyos függőség
5 pont:                     közepes fokú függőség
3-4 pont:                  enyhe fokú függőség
0-2 pont:                  igen enyhe függőség

A nikotinfüggőség mérésére a szakirodalomban tradicionálisan két irány van jelen(Piper–Piasecki–Federman–Bolt és mtsai 2004; Colby–Tiffany–Shiffman–Niaura 2000).

Az első és talán régebbi tradíció elsősorban a fizikai dependencia és tolerancia kialakulására fókuszál.

A legismertebb és leggyakrabban használt mérőeszköz a Fagerström Tolerancia Skála (a továbbiakban FTS, Fagerström Tolerance Questionnaire, Fagerström 1978), valamint ennek módosított változata, a Fagerström Nikotindependencia Teszt (a továbbiakban FTND, Fagerström Test for Nicotine Dependence, Heatherton–Kozlowski–Frecker–Fagerström 1991; ill. Fagerström–Heatherton–Kozlowski 1992).
AZ FTS illetve az FTND egyaránt folytonos kontinuumként képzeli a nikotinfüggést, szemben későbbiekben röviden bemutatott DSM-IV rendszerrel, ami dichotóm változóként kezeli: valaki vagy függő, vagy nem.
AZ FTS eredetileg a fizikai függést volt hivatott mérni.
Ennek megfelelően a tételei a nikotinbevitelre (pl. a napi cigarettafogyasztásra), valamint a viszonylagos nikotinhiány kiküszöbölésére tett kísérletre (pl. a reggeli első cigarettára) vonatkoznak.

A másik irányzat az orvosi-pszichiátriai gondolkodást követi.

Ez lényegében a DSM-IV kritériumrendszerét alkalmazza, amely elsősorban a következő szempontokra fókuszál: nikotintolerancia, megvonási tünetek, a szándékosnál nagyobb mértékű nikotinhasználat, sikertelen leszokási kísérletek, társadalmilag és személyesen is fontos tevékenységek hanyagolása a dohányzás érdekében, a nyilvánvaló ártalmak ellenére is fenntartott használat, a nikotintartalmú készítmények megszerzésére tett erőfeszítések (American Psychiatric Association 1994; Colby és mtsai 2000).

Forrás: http://www.addiktologia.hu/article_pdf/69.pdf

Van nekem egy kedvenc blogom, akinek a tulajdonosa dohányzik.
Szenved tőle és imádja, el is dobná de nem tudja.
Gyűlöli és imádja egyszerre.
Szenvedélyévé vált.
Mint sokunknak.
Én is dohányoztam, leszokás útján vagyok nem mondom hogy leszoktam, mert ez nem így megy. Most nem dohányzom. Majd 5-10 év múlva elmondhatom, hogy leszoktam? Nem tudom. Küzdök vele. Egyszer talán leírom az én történetemet is. Addig is álljon itt az a post kedvenc bloggeremtől, ami az én szívemből is szól :

http://zolivagyok.blog.hu/tags/cigi

A csúnya szavakért nem vállalunk felelősséget, kérek mindenkit tekintsen úgy erre, mint erős indulati tényezőre, mely az ambivalens érzésekből fakad!

Az Orosházi Élet e heti számában második alkalommal olvashatják Tudta-e Ön rovatunkat, melyben érdekességeket, információkat találhatnak a dohányzással kapcsolatban. Heti témánk a dohányzás és az egészség, aminek egy szeletét igyekeztem objektíven, a tényeken keresztül megvilágítani. Sajnos az újságba egy, maximum két mondat kerülhet bele, ezért közlendőmet rövidítették, így az igen elrettentőre sikerült. Azonban nekünk nem célunk az elrettentés, ezért álljon itt teljes terjedelmében az anyag, íme: 

A mítoszok, hitek, tévhitek életünk minden területét átszövik, így a dohányzással kapcsolatban is számos tévhit él a köztudatban.

Napjainkban igen elterjedt az a nézet, hogy a dohányzás biztosan és minden esetben tüdőrákot okoz. A valóság azonban az, hogy a dohányosoknak kevesebb, mint 10%-a betegszik meg tüdőrákban, a járulékos daganatos megbetegedések száma pedig még ennél is kisebb. Ugyanakkor a dohányzás felel az összes daganatos megbetegedés 30, és a tüdőrákos megbetegedések 87 százalékának kialakulásáért.

A másik széles körben elterjedt nézet, miszerint a dohányzás korai halált okoz. A kérdés az, mihez képest. Tény, hogy a dohányosok várható élettartama kb. 10 évvel kevesebb, mint nemdohányzó társaiké. Magyarországon a várható élettartam nők esetében 77, míg a férfiak esetében 69 év.

A dohányzás tehát nem öl meg mindenkit. A dohányosok több, mint fele szép kort érhet meg, igaz, olyan panaszokkal, mint például a kellemetlen lehelet (csak a legenyhébbet említve).

A tudósok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a keserű íz érzékelésének képessége fontos szerepet játszik a potenciálisan káros anyagok elutasításában, ennek az érzékelésnek az érzékenysége azonban egyénenként különböző lehet. Az eddigi kutatások alapján valószínűsíthető volt, hogy az ízérzékelés és a nikotinfüggőség között összefüggés van, a genetikai bizonyíték azonban mindeddig hiányzott.

A Virgina Egyetem kutatói vizsgálatai szerint a keserű íz érzékeléséért felelős két gén, a TAS2R16 és a TAS2R38 nagy szerepet játszanak a nikotinfüggőség és a dohányzásra való hajlam kialakulásában. A kutatók szerint a kifinomultabb ízérzékeléssel megáldott embereknek kisebb az esélyük rá, hogy valaha is rászokjanak a dohányzásra, mint a kevésbé érzékenyeknek.

„A jövőben egyszerű tesztek segítségével könnyedén megmondhatjuk majd, hogy egy ember hajlamos e a dohányzásra, vagy nem" - nyilatkozta a kutatás vezetője, Ming Li, a pszichiátria és viselkedéstudományok professzora.

A kutatók új módszert dolgoztak ki, amely segítségével a genetikai és környezeti faktorok összehasonlítása és elemzése rendkívül egyszerűvé és hatékonnyá válhat.

"Kifejlesztettünk egy módszert, amely a gének és a környezeti tényezők közötti összefüggéseket összevetve adhat választ a nikotinfüggőség és a keserű íz érzékelésének képessége közti kapcsolatra. Reméljük hosszú távon a genetikai analízis segítségével kifejleszthetünk egy hatékony megelőzési és kezelési módszert a nikotinfüggőségre, és így több millió dohányos leszokását könnyíthetjük meg" - tette hozzá a professzor.

 Forrás: www.medizona.hu

A Beol lehozott egy rövidke cikket miszerint Békés megyében több önkormányzatnál várható szigorítás a közterületen való dohányzással kapcsolatban. A mi városunk, Orosháza a zöldpontos táblákkal nem kíván szankcionálni, inkább a szemléletformálásra, egészségtudatos magatartásra hívja fel a lakosság figyelmét. Azt hiszem ez szimpatikus hozzáállás:) A cikkben szavazásra hívják a kommentelőket, érdemes elolvasni a hozzászólásokat is!szép napot!

Ez lenne a megoldás?: