Érdekes hogy az emberek mást értenek függőség alatt. Van olyan dohányos aki a napi 2 szál cigijéhez ragaszkodik és azt nem tudja elhagyni, vannak olyan cigisek akik két-három hétig füstölnek, mint a gyárkémény aztán egyszercsak "nem kívánják" és elvannak nélküle szintén hetekig. Ők azt mondják, hogy az aktuális lelkiállapotuktól, élethelyzetüktől függ a dolog. Mások alkalmi bulidohányosok, de ők se állják meg hogy ne gyújtsanak rá. Megint mások a reggeli első cigi nélkül lennének félemberek, aztán olyannal is találkoztam aki a nap végén - mikor minden feladatával végzett - ajándékozta meg magát egy szállal és ehhez ragaszkodott. Láttam olyat is, hogy valaki egy órás úton majd idegbajt kapott ha nem cigizhetett, sőt éjjel felkelt cigizni(!) én meg kibírtam akár egy fél napot is.
Ettől még függő voltam.
Érdekes.
Nekem akkor esett le először hogy nagy bajban vagyok mikor este 22:00-kor le KELLETT mennem cigiért, mert nem maradt a másnap reggeli kávémhoz egy szál se...és akkor lettem nagyon dühös is magamra,és a "nehogy már a cigi mondja meg mit csináljak!" morgolódással elmentem az éjjel-nappaliba...
Nos. A következő egyszerű tesztel megnézheted hogyan is állsz a cigivel. Azután pedig olvashatsz két irányzatról is, mely a nikotinfüggőség méréséről szól.
Fagerström – féle nikotin dependencia teszt
1. Mennyi idő telik el ébredés után, amíg rágyújt?
5 percnél kevesebb 3 pont
6-30 perc 2 pont
31-60 perc 1 pont
2. Nehezére esik nem rágyújtani ott, ahol ez tilos?
Igen 1 pont
Nem 0 pont
3. A nap melyik cigarettájáról mondana le a legnehezebben?
A reggeli elsőről 1 pont
Bármelyik másikról 0 pont
4. Hány szál cigarettát szív el egy nap?
30 felett 3 pont
21-30 2 pont
11-20 1 pont
10 alatt 0 pont
5. Több cigarettát szív el az ébredés utáni órákban, mint az azt követőkben?
Igen 1 pont
Nem 0 pont
6. Dohányzik-e ha olyan beteg, hogy a nap nagyobb részét ágyban tölti?
Igen 1 pont
Nem 0 pont
Kiértékelés:
8-10 pont: nagyon súlyos függőség
6-7 pont: súlyos függőség
5 pont: közepes fokú függőség
3-4 pont: enyhe fokú függőség
0-2 pont: igen enyhe függőség
A nikotinfüggőség mérésére a szakirodalomban tradicionálisan két irány van jelen(Piper–Piasecki–Federman–Bolt és mtsai 2004; Colby–Tiffany–Shiffman–Niaura 2000).
Az első és talán régebbi tradíció elsősorban a fizikai dependencia és tolerancia kialakulására fókuszál.
A legismertebb és leggyakrabban használt mérőeszköz a Fagerström Tolerancia Skála (a továbbiakban FTS, Fagerström Tolerance Questionnaire, Fagerström 1978), valamint ennek módosított változata, a Fagerström Nikotindependencia Teszt (a továbbiakban FTND, Fagerström Test for Nicotine Dependence, Heatherton–Kozlowski–Frecker–Fagerström 1991; ill. Fagerström–Heatherton–Kozlowski 1992).
AZ FTS illetve az FTND egyaránt folytonos kontinuumként képzeli a nikotinfüggést, szemben későbbiekben röviden bemutatott DSM-IV rendszerrel, ami dichotóm változóként kezeli: valaki vagy függő, vagy nem.
AZ FTS eredetileg a fizikai függést volt hivatott mérni.
Ennek megfelelően a tételei a nikotinbevitelre (pl. a napi cigarettafogyasztásra), valamint a viszonylagos nikotinhiány kiküszöbölésére tett kísérletre (pl. a reggeli első cigarettára) vonatkoznak.
A másik irányzat az orvosi-pszichiátriai gondolkodást követi.
Ez lényegében a DSM-IV kritériumrendszerét alkalmazza, amely elsősorban a következő szempontokra fókuszál: nikotintolerancia, megvonási tünetek, a szándékosnál nagyobb mértékű nikotinhasználat, sikertelen leszokási kísérletek, társadalmilag és személyesen is fontos tevékenységek hanyagolása a dohányzás érdekében, a nyilvánvaló ártalmak ellenére is fenntartott használat, a nikotintartalmú készítmények megszerzésére tett erőfeszítések (American Psychiatric Association 1994; Colby és mtsai 2000).
Forrás: http://www.addiktologia.hu/article_pdf/69.pdf
