Zöld Pont - Orosháza

Az évszázadok folyamán a dohányzás szokásának megkedvelését egy tiltó intézkedés sem tudta érdemeben befolyásolni. Még az olyan, egyház által kiadott tilalom sem, mint a „Ne tedd magadat a Sátán kéményévé!”.

A dohányzás elterjedésének következtében a dohánytermesztés is meghonosodott Európában, így az ágazat közel 500 éves múltra tekint vissza. Magyarországon Mária Terézia és fia, II. József korában kezdték meg termesztését és az ágazat fejlesztését, melynek elsősorban pénzügyi okai voltak. A dohány forgalmazása ugyanis állami monopólium volt, a dohányosok pedig már akkoriban is a legmegbízhatóbb adóalanynak számítottak. A dohánytermesztés egészen az I. világháborúig töretlenül fejlődött hazánkban, ekkor azonban bekövetkezett az első visszaesés, melyet a II. világháború utáni stabilizálódás, majd az 1990-es évek közepén újabb visszaesés követett. 

Ma Magyarországon a megművelt földterületek 0,13%-án termesztenek dohányt, a területek 80%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Gazdasági jelentősége azonban ennél sokkal magasabb, köszönhetően a dohányra kivetett adóknak és az iparban foglalkoztatottak számának.

Az Európai Unió termelői kvóta alapján támogatja a dohánytermelőket, melyet az utolsó betakarítást megelőző három év átlagos hozama arányában határoznak meg.

Az Unió a dohánytermékekkel kapcsolatban korlátozó és tiltó szabályozásokat is bevezetett, mint például a 2006-ban életbe lépett reklámtilalom, melynek hatásosságáról igencsak megoszlanak a vélemények. A dohányzás visszaszorítása érdekében tett másik lépés a dohánytermékek árának folyamatos növelése, melynek eredményei szintén vitatottak. Az árak növelésével ugyan kimutathatóan kevesebben vesznek dohányárut, ez azonban nem jelenti a dohányosok számának csökkenését, sokkal inkább a fogyasztók feketekereskedelem felé fordulását.

Az Európai Unió Bizottsága 2004-ben hozta létre a Közösségi Dohányalapot, a dohánytermelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 5%-nak átcsoportosításával. Az alapból a dohányzás káros hatásait megismertető, valamint a környezet-és egészségtudatosságot fejlesztő programokat finanszíroznak, ilyen a „HELP – A dohányfüstmentes életért” elnevezésű projekt is.

HELP- A dohányfüstmentes életért


Forrás: www. policy.hu

            www.date.hu

Olvasgatom a dohányos honlapokat és találtam egy nagyon jó kis összefoglalást a dohányzás történelmi hátteréről, a második posztunkban volt is már erről szó érintőlegesen. Most is csak pár dolgot raknék ide, amit érdekesnek találok és magyar vonatkozású, a többi itt megtalálható.

Hogyan is jutott el hazánkba a dohány?

Magyarországra a XVI. században érkezett a dohány és a dohányzás divatja. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái , a törökök, a német és görög kereskedők voltak.
A feljegyzésekből úgy tünik, hogy a dohány terjesztésében Bornemissza Pál erdélyi püspöknek (1568) és Báthori Kristóf erdélyi fejedelemnek (1576) is volt szerepe. 
 
Nem szerencsés az adót természetben kérni, ezt egy korabeli nikotinmérgezés is bizonyítja mely kapcsán megszületett az első tilalmi rendelet:

Különös hírek övezik Apaffi Mihály erdélyi fejedelemmel történt eseményeket:
„Ő, az adó pontos beszolgáltatásáért, Ali budai pasától dohányt kapott ajándékba. Szenvedélyes dohányos lett olyannyira, hogy amikor a Pasa érsekújvári táborában vendégségben járt: súlyos nikotinmérgezést kapott. Csak a „Vezír” kirurgusának közreműködése mentette meg az életét. „Kitisztitá a gyomrában lévő fekete sárt, mely után meg is könnyebbedék. Ekkor a fejedelem nagyot mondott róla, hogy a tubákfüst-szívást ezután eltávoztatná, mellyel azelőtt élt vala”.

Apaffi Mihály miután dohányzása az érsekujvári török táborban kudarccal végződött, meggyűlölte a dohányzást és „tilalmi” rendeletet adott ki 1662-ban.
Ezt követte a Gyulafehérvári Országgyűlés (1670) rendelkezése, mely szigorú előírásokat tartalmazott a dohánykereskedelmet illetően.
„A tobak megtilalmazásáról s aki behozná, annak büntetéséről” c. törvény 13. szakasza arról intézkedik, hogy „ senkinek e hazában effélét behozni szabad nem lészen, sőt akinek mostan tobákja van, az országgyűlés elbomlása után csak 15 napig árulhassa és ne tovább. Aki pedig behozza, attól minden harmincadokon, vámokon, városokon, falukon, a helybeli tisztek minden egyéb vele található javával együtt vegyék el. A tobákkal élő birtokos és nemes 50, egytelkű nemes 12, a jobbágy 6 forinttal büntettessék, melyet a tisztek artikuláris büntetés alatt tartoznak felvenni, a tett nyilvánosságával, ide értvén a papokat, a deákokat és másodrendűeket minden különbség nélkül.” 
 
Apaffi Mihály után pedig jött a többi:

1697-ig majdnem valamennyi országgyűlés foglalkozott a kérdéssel és megerősítette az előzőek rendelkezéseit, ill. súlyosbították azokat. A dohány elkobzása, a súlyos pénzbüntetések azonban hazánkban sem jártak eredménnyel, nem hoztak sikert.
A dohányzás terjedését nem lehetett megakadályozni!

Hazánkban országos törvények nem tiltották a dohányzást, bár egyes vármegyék, városok hoztak rendeleteket, amelyek azonban igen változatosak voltak.

A közterületen való dohányzás tiltása volt az, amihez tovább ragaszkodtak:

Az idő múltával csak az utcán és a gyúlékony épületek közelében tiltották a dohányzást.
III. Károly alatt (1685-1740) már csak elvétve jelent meg egy-egy tiltó rendelkezés.
II. József (1780-1790) pedig egyenesen pártolta a dohány termesztését... Sok-sok mázsa dohányt értékesítettek a termelők, s terjedt a dohányzás, a pipázás, a szivarozás, tubákolás s 1882-ben a cigaretta is megjelent már a dohánypiacon..”

Érdekességek, megjegyzések, megállapítások a „hazai múltból” :

• „A Kecskeméti utca 12-ben a KÉT TÖRÖKHÖZ címzett kávéház már az 1800-as évek körül is létezett. 1859-től tulajdonosa, Kiche (vagy Küche) Mihály, díszes termet nyitott az emeleten szép erkéllyel, társasköri összejövetelek vagy szalon céljaira, kihangsúlyozva, hogy „látogatói nemcsak a rendes kávéházi élvezetekben és mulatságokban részesülhetnek ott, de egyszersmind azoknak szintoly rendes kellemetleségeitől, mint: a fullasztó pipafüst, éppen nem illatos gőz stb. mentve vannak.
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  Egy hetilap írásából (1876):
  „Szájuk sarkából fityegő szivarka rudjaikkal grasszálnak az utcákon és végére érvén az alantas élvezetnek csak úgy elhajintják a füstölgő maradékot, amelytől tüzet fog az utca szemete.
  Ha a hatóság nem tudja megrendszabályozni e népség füstölését, állítsa vissza azt a helytartótanácsi rendeletet, mely szerint: UTCÁN TILOS A DOHÁNYZÁS” 
     
•  Egy ifjúsági lap érvelései (1932):
  „Az orvosok megállapították, hogy sok esetben milyen káros a gyermekek fejlődő szervezetére, ha dohányfüstben élnek otthon. Tehát már a környezetünk érdekében sem szabadna füstöt eregetni.
   
  A dohányzás elleni küzdelem jelmondatainak a következőket ajánlja az írás:
  - Védd meg jogodat a tiszta levegőhöz! Tiltakozzál, ha meg nem engedett  dohányzást látsz, különösen a vonaton!
  - Védjük meg ifjúságunkat a dohányjárványtól! Segítsünk dohánymentesen megőrizni az ifjúságot!
  - A dohány előkészíti az utat a tüdőbetegségekhez!
  - A dohány rombolja a testet, megtámadja az inteligenciát, butítja a nemzetet!
  - A cigaretta valójában az energiátlanság gyakorlását szolgáló tornaeszköz!
  Ne félj attól, hogy a tömeg nem tekint férfinak, mert nem dohányzol. Szomorú lenne, ha ettől függene a férfiasság!
  Járj elől jó példával a magyar ifjuság sorai között!”.

Az interneten dohányzással kapcsolatos oldalakat olvasgattam, és azt tapasztaltam, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában a nikotin tulajdonságaival. Ezért a következőkben arról olvashattok, hogy mi is tulajdonképpen, és hogy milyen hatásai vannak a nikotinnak. 

A nikotint, a dohánylevél hatóanyagát 1828-ban fedezték fel, és a növény európai elterjedéséhez nagymértékben hozzájáruló Jean Nicot de Willemannról, Lisszabon nagykövetéről nevezték el. A nikotin alapállapotában színtelen, szagtalan, olajos folyadék, azonban fény és levegő hatására megbarnul, erősen csípős ízűvé és dohányszagúvá válik.

A nikotin stimuláló drog, melynek kisebb adagban lehetnek kellemes mellékhatásai is, mint például a nyugtató és lazító hatás. Étkezés után segít a fáradtság leküzdésében, fokozza az emésztőrendszer működését, és az agy vérellátását, emeli a vércukorszintet és a vérnyomást, ezáltal csökkentve az étvágyat. Érdekesség, hogy ha aprókat szívunk a cigarettából, az serkentőleg, míg a mély szippantások nyugtatólag hatnak a szervezetre.

A nikotin ugyanakkor erős méreg, szájon át belélegezve, nyálkahártyán, és bőrön keresztül felszívódva egyaránt. Halálos adagja emberben 20 – 60 mg. A nikotinmérgezés tünetei a szédülés, fejfájás, hányás, didergés, verejtékezés, térdremegés, izomgyengeség, hasmenés, szűk pupilla. Az enyhe mérgezés tünetei jelentkeznek a cigarettát először kipróbálóknál.

Súlyos mérgezés következtében eszméletvesztés, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, leáll a légzés és bekövetkezik a halál.

A nikotin többféleképpen juthat a szervezetbe, ettől függően mérgező hatása is másként jelentkezik. Egy 2 mg nikotint tartalmazó cigarettából 1 szál elszívása során az emberi szervezetbe kb. 0.5 mg nikotin kerül. Ebből kiszámítható, hogy egy erős dohányos egy nap alatt a halálos mennyiség többszörösét is a szervezetébe juttathatja. Ez nem pusztán a hozzászokás, és így a megnövekedett toleranciaszint miatt nem okoz komolyabb problémát, hanem azért is, mert ez a mennyiség nem egyszerre kerül az ember szervezetébe.

A nikotin a bőrön keresztül is felszívódik, ezért óvatosan kell bánni a nikotintartalmú folyadékokkal. A nikotin a vízben kioldódik, tömény nikotinoldat jön létre, amely például kézre vagy lábra kerülve veszélyes lehet. Éppen ezért nem jó az az igen elterjedt módszer, hogy a csikkeket vízzel teli edénybe dobjuk és gyűjtjük össze.

Amennyiben megtörtént a baj, és valakin a nikotinmérgezés tüneteit észleljük, a következőket tehetjük:

• Ha erős dohányoson lép fel a mérgezés, csak a dohányzás abbahagyása segít, ellenszere a mérgezésnek ugyanis nincs.

• Ha első dohányzás alkalmával lesz valaki rosszul, itassunk vele kávét, fektessük ágyba, és rakjunk a fejére és a szívére hideg vizes borogatást.

• Ha nikotinos folyadék került a bőrünkre, azonnal töröljük le, és mossuk le ecetes vízzel.

Abból, hogy a 10 parancsolat szintjére emelték a dohányzás kérdését, láthatjuk, hogy ez a szenvedély már az 1600-as években is komoly fejtörést okozott az atyafiaknak...

:D

 „Ne dohányozz" - ezzel a parancsolattal egészítették ki az ismert tízet Bern városának protestáns vezetői 1661-ben. A 11. parancsolat fél évszázadig mutatta az igaz utat, akkor azonban a berni dohányosok nem bírták tovább, és a városatyák - készülő zendülés füstjét szimatolva - visszatértek a Mózestől kapott parancsolatmennyiséghez.

http://www.lhp.hu/cs_olvas.php?a=4788

Van itt valami, ami sok dohányost megnyugtathat de azért talán annyira mégsem..

A következő cikkben számomra túl sok a feltételes mód, mindamellett csak drukkolni tudok a kutatóknak, hogy bejöjjön a számításuk.

"Bár a nikotin mérgező hatású lehet és függőséget okoz, egy tanulmány szerint pozitív hatásai is vannak: élénkítheti a memóriát és a figyelemet, segíthet a tanulásban, és késleltetheti az Alzheimer-kór kialakulását.

A dohányban, kakaóban vagy a paradicsomban is megtalálható nikotin élénkítőszerként viselkedik és fokozza a szervezet adrenalintermelését - részben emiatt is addiktív. A londoni King's College Pszichiátriai Intézetének rágcsálókon végzett kísérletei szerint a nikotin beindíthatja az agy egyes részeinek működését, ezel segítve az összepontosítást és a gyors válaszadást. Az eredmények segítséget jelenthetnek olyan nikotin-alapú kezelések kidolgozásában, mint az időskori feledékenység és elbutulás, illetve az agyérelmeszesedés tüneteinek enyhítését szolgálhatják, és késleltethetik az Alzheimer-kór kialakulását.

Ian Stolerman professzor a kutatás vezetője szerint a nikotinnak, mint minden anyagnak egyaránt meg van a kártékony és a hasznos oldala is. Tíz éve zajló kutatásai azt igazolják, hogy a nikotin hatásosabb a koffeinnél is. A professzor nem tagadja, hogy azok akik nikotin-alapú kezelésnek vetik alá magukat, függővé válhatnak, de annak a kockázata, hogy helytelenül használjanak egy tisztán nikotin-szerű anyagon alapuló gyógyszert, igen csekély. Arra azonban figyelmeztet, hogy maga a dohányzás káros az egészségre, mivel a cigaretta a nikotinon kívül számos más káros anyagot tartalmaz.

Az Alzheimer Társaság szóvivője elmondta, hogy a nikotinnak lehetnek terápiás értékei, de ha a beteg a nikotinhoz a dohányzáson keresztül jut hozzá, akkor a káros hatások kerülnek túlsúlyba, mivel a dohányzás keringési zavarokat és más egészségügyi problémákat okoz. Ezután további kutatásokra van szükség, amelyek feltárják a nikotin egészségügyi kockázatait, és megtalálják az anyag hatásos használatának módját az Alzheimer-kór elleni küzdelemben."

forrás: http://www.vital.hu/nikotin_alzheimer