Zöld Pont - Orosháza

       Bejegyzésünk mai témáját egy a napvilágot látott vizsgálat ihlette, mely szerint a  nikotin és a kokain hasonló mechanizmusokat váltanak ki a memóriából.

A Journal of Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nikotin 15 perc alatt képes megnövelni az agy neuronjainak ingerelhetőségét. Amikor a szervezet először lép érintkezésbe a nikotinnal vagy kokainnal, mindkettő hosszútávú változásokat okoz.

„A dohányzásról jól tudjuk, hogy nagyon hosszú távú, tartós viselkedési változásokat okoz” -mondta Dr. Danyan Mao, a Chicagói Egyetem Orvosi Központjának kutatója - „és mi éppen ennek a változásnak a mechanizmusára vagyunk kíváncsiak: miután az ember először lép érintkezésbe a cigarettával, vajon mi vezeti rá, hogy rágyújtson a másodikra is?”

A tanulásról és a memóriáról azt feltételezik a tudósok hogy a szinaptikus plaszticitás, azaz a neuronok közti kapcsolatok hosszú távú erősödése és gyengülése révén kódolódnak az agyban. Mikor két neuron többszörösen ismételve aktiválja egymást, egy erősebb kapocs alakul ki közöttük, aminek következtében a neuronok könnyebben tudják egymást ingerelni. Az új kísérletben Dr. Mao a VTA dopamin idegsejtek elektromos aktivitását figyelte meg a felnőtt patkányok agyszeleteinek vizsgálata során.

Dr. Mao és kutatótársai minden agyszeletet 15 percen keresztül olyan mennyiségű nikotinkoncentrátumba áztattak, amely megegyezik egy szál cigarettából származó nikotin mennyiségével. 3-5 óra elteltével Dr. Mao elektrofiziológiai vizsgálatokat végzett az agyszeleteken, hogy megmérje a szinaptikus plaszticitás mértékét, és meghatározza, hogy melyik neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) receptorok vettek részt a folyamatban.

Habár a nikotin és kokain teljesen eltérő hatásokat vált ki az emberekből, a most felfedezett hasonlóság alapján magyarázatot kaphatunk rá, hogy miért olyan addiktív mindkét anyag, mondta Dr. Mao. A tanulmány részleteit a Journal of Neuroscience című folyóiratban publikálták.

Forrás: napidoktor.hu

        E heti bejegyzésünk ötletét a május 28-án megrendezésre került Eötvös Gyermeknap ihlette, amely a Rákóczi telepi sportpályán volt. Ezen a rendezvényen a Mi-Értünk Egyesület is képviseltette magát egy standdal.

A bejegyzés apropója mégsem ez, sokkal inkább, hogy a rendezvényen tilos volt a dohányzás. Erre több alkalommal felhívta a bemondó a figyelmet. A felhívás ellenére mégis voltak akik dohányoztak a pálya területén. Ez alapjáraton egy nagyszerű kezdeményezés lenne, hiszen egy olyan eseményről beszélünk amely a gyerekekért, a gyerekeknek szólt.

Felmerül a kérdés, hogy miért talál az ilyen felhívás sok süket fülre?! Természetesen azt azért megemlíteném, hogy fültanúja voltam egy olyan beszélgetésnek, ahol két anyuka állapította meg, hogy a pálya területén tilos a dohányzás, de nem is probléma mert ennyi időt kibírnak cigaretta  nélkül. Azért persze pozitív példa is van. Törekedni kellene, hogy ez legyen a hangsúlyosabb.

 A fénykép forrása: oroscafe.hu

Korábbi cikkünkben már írtunk a filmvásznon történő dohányzásról.

Mai bejegyzésünket a hírességek dohányzása ihlette, hiszen nem csak egy átlag embert érint ez a fajta szenvedély, hanem a híres vagy hírhedt embereket is.

Nem egy híresség halt bele abba, hogy képtelen volt lemondani kedvenc rossz szokásáról, a dohányzásról. Úgy tűnik, hogy a képzettség sem számít, hiszen Sigmund Freud világhírű ideggyógyász is azon közismert emberek táborát gazdagítja, akik bizonyítottan a cigaretta miatti elváltozásokba haltak bele.

A cigarettázó hírességek sorából Marilyn Monroe sem maradhat ki. Számos képet láthattunk róla, ahol éppen cigarettát tart a kezében. Ez nem csupán reklámfogás volt, valóban dohányzó hírességként tartják számon. A férfiakhoz fűződő viszonyát is a cigaretta határozta meg. Számára a tökéletes férfi a következő volt: „Soha nem tudnék olyan férfihez vonzódni, akinek tökéletes a fogsora. A tökéletes fogsorú férfi engem taszít. Nem tudom, miért, de a dolognak nyilván köze van valakikhez, akiket ismertem, és akinek tökéletes volt a fogsoruk. Másutt már nem voltak annyira tökéletesek.”

A következő cigarettázó ikon nem más mint Audrey Hepburn. Bájos, ízig-vérig nő. Mindehhez hozzájárultak elképesztően elegáns Givenchy ruhái, divatos frizurái, ékszerei. Audrey elegáns stílusa az egész világot megihlette, a divat ikonjává vált. Képeken legtöbbet a negyven centis szipkájával látható.

Walt Disney: A Walt Disney cég híres animátora, producere és társszerzője sok éven át képtelen volt lemondani a dohány nyújtotta élvezetekről. Mickey egér megszületése után még jó pár éven át tünetmentesen és boldogan élt feleségével, Lillian Bounds-szal, ám egy idő után a napi két doboz cigaretta káros hatásai megmutatkoztak: Walt közeli kollégái szerint a férfi gyakran kapott köhögő görcsöt, ami előjele volt későbbi halálát okozó tüdőráknak.

A híres színész Humphrey Bogart, a Warner Brothers felfedezettjeként több mint 75 világsikerű filmben játszott, olyanokban, mint a Casablanca. Humphrey 57 éves korában, 30 éves karrierrel a háta mögött, nyelőcső rákban hunyt el. Füstszűrő nélküli Chesterfields cigarettát szívott és gyakran erősen ivott, ha nem dolgozott. A betegségéről szinte sohasem beszélt, és nem volt hajlandó orvoshoz menni 1956 januárjáig, azután pedig a nyelőcsövének, két nyirokcsomójának és egy bordájának az eltávolítása már túl kevés volt és túl későn történt.

 Amerika kedvenc talk showjának a „The Tonight Show”-nak házigazdája Johnny Carson  volt 30 éven át, és akárcsak sokan mások, szintén képtelen volt lemondani a dohányzás nyújtotta örömökről. 79 éves korában tüdőtágulásban hunyt el.

A felsorolást lehetne folytatni, hogy csak pár nevet említsek: Albert Einstein, JRR Tolkien, Thomas Edison, John F. Kennedy, Arnold Schwarzenegger, Pierce Brosnan, Johnny Depp, és Meg Ryan. 

Ám a legérdekesebb Gregory a dohányzó csimpánz, aki hírnevét a dohányzásnak köszönheti. Az állatkertbe látogatók arról ismerhették fel, hogy mindig cigarettát kunyerált tőlük. Az állat 2007-ben hunyt el.

Sajnos biztosan páran kimaradtak a felsorolásból, ám ez a cikk nem is arra hivatott, hogy mintegy "ítélkezzen" a hírességek felett, pusztán sorra veszi azon sztárokat akiket magával ragadott a dohányzás ördögi köre.

Forrás: www.healthy.blog.hu és www.nana.hu

E heti bejegyzésünk témája egy történelmi áttekintés lesz, melyből azt tudhatjuk meg, hogy hogyan alakult a dohányzás elterjedése során a cigaretta "egészségóvó" része, a füstszűrő.

A mai dohányzásellenes világban keveseknek jut eszébe, hogy a dohányzók egészségének védelme érdekében már több mint fél évszázada megtették az első lépést.
Magyarországon a cigaretta gyártása 1865-től, a fiumei gyár megnyitása óta működik.
A dohányzási kockázat csökkentésére két módszer adódik: vagy a dohánylevélben lévő nikotin mennyiségét csökkentik, vagy különféle szűrőbetéteket alkalmaznak.
Az 1900-as évek legelején megjelent Denikó-gyártmányoknál a nikotin és más káros anyagok mintegy 40-60%-át tudták eltávolítani.Ez az eljárás ugyan eltávolította a nikotin egy részét, de annyira károsította a dohányt, hogy szalmiák ízű és élvezhetetlen lett a cigaretta. Így ezek gyártását hamarosan felfüggesztették. Később a száraz desztillációs eljárás mellett döntöttek: a leveleket 100-150 Celsius-fokon különböző nyomáson kezelték, ami a nikotin sókat bontja, majd az így felszabaduló nikotint párás levegővel szellőztették ki.

Az első jelentős lépés 1930-ban történt, ugyanis április 1-én 200.000 pengő alaptőkével megalakult a Nikotex Rt. a nikotincsökkentés lehetőségeinek kutatására, és a kevesebb káros anyagot tartalmazó termékek kifejlesztésére. Kis idő múltán már szinte minden márkából gyártottak sima és Nikotex-változatot is, nem csak cigarettából, hanem szivarból, sőt cigaretta- és pipadohányból is.
A Nikotex, mint egészségkímélő, sőt védő(!) termék egészen az 50-es évek végéig népszerű maradt, és ezt főleg annak köszönhette, hogy ára alig volt magasabb a hagyományos dohányárunál.

A másik módszer a káros anyagok csökkentésére a füstszűrő betétek alkalmazása. Az első hazai gyártású filteres cigaretta,- a Fecske- 1962-es megjelenésével azt gondolhatjuk, hogy az ország e tekintetben is elmaradott volt, hiszen külföldön már az '50-es években gyártottak filteres cigarettákat, azonban tudnunk kell, hogy pont egy magyar származású feltalálónak, Boris Aivaz-nak köszönhető a ma használatos füstszűrő létrehozása, aki 1925-ben szabadalmaztatta a krepp papírból készített szűrőt. Ez a találmány felkeltette az osztrák papírgyáros Bunzl-család érdeklődését, akik felfedezték a parányi filterben rejlő hatalmas lehetőségeket.

1952-ben, a világon elsőként az amerikai Kent márkánál alkalmaztak füstszűrőt, de ez azbeszt-tartalma miatt több kárt okozott, mintha nem is lett volna. További kísérletezés után 1954-ben megjelent a filteres L&M, 1955-től a füstszűrős Marlboro, 1956-tól a mentolos filterrel ellátott Salem márka.

Hazánk egyáltalán nem maradt le e téren, sőt! 1930-ban vezették be a füstszűrős, vattabetétes Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle cigarettát. Ezzel párhuzamosan füstszűrős cigarettahüvelyek is kerültek forgalomba.
1964-ben több újítás is napvilágot látott: megjelent a Fecske után a második filteres cigaretta Toto néven.

Szintén 1964-hez köthető egy másik mérföldkő: a hazánkban korábban kizárólagos, 67 mm-es mellett megjelent a nemzetközileg csak „king size”-ként emlegetett 80 mm-es cigarettahossz. A Lágymányosi Dohánygyárból került ki 8 Ft-os áron az új, filteres Velence cigaretta.
1970-ben hozták forgalomba a hosszú, füstszűrős Románc cigarettát, mely erőssége ellenére sokáig az egyike volt a legkedveltebb márkáknak.

1972-ben, a Debreceni Dohánygyár fejlesztése képpen megjelent az akkor már ötvenéves múltra visszatekintő Symphonia márka filteres változata, mely hamar nagy népszerűségre tett szert.

1972-ben, a 10 darabos csomagban forgalomba hozott Tabán cigarettánál már szenes filtert alkalmaztak, de ennek ellenére 1,7 mg kátrányt tartalmazott szálanként a napjainkban átlagosnak mondható 0,6 mg-mal szemben.

1973-ban a boltokba került a konkurencia Sopianae néven, a Pécsi Dohánygyár kutatásainak köszönhetően. Ez igazi újdonság volt, a gyár saját fejlesztésű aktívszenes acetát filterével készült.

1974-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a Hosszú Fecskét, mely szintén 80 mm hosszú volt, és filter része is duplájára növekedett.

Az ezt követő években tovább erősödött a Fecske megjelenésekor megkezdődött tendencia. Még többen tértek át a filteres cigarettákra, bár a piac kissé átalakult, a Fecske kereslete csökkent, a két vezető márka évtizedeken át a Sopianae és a Symphonia lett. Ezt az elért pozíciót a gyártók nem hagyhatták veszni, így tovább kutattak, és folyamatosan jelentek meg az újabb, egyre kevesebb nikotint és kátrányt tartalmazó variánsok: kék és sárga Symphonia, Junior és Lady Sopianae.

 1976-ban kifejezetten az új elvárásoknak megfelelően, a kisebb kockázatot jelentő dohányzás jegyében új termékcsalád kezdett kibontakozni Helikon néven. Alacsony nikotin- és kátránytartalmú termékeket kívántak előállítani az Egri Dohánygyár kutatói.

1978-ban új módszer jelent meg az ártalmak csökkentésére, ami a ma használatos, úgynevezett filter-ventilláció elődjének tekinthető. A Délibáb cigaretta „klíma-zónával” készült, ami annyit jelent, hogy a cigaretta filterhez közeli részen, körben, egy sávban apró lyukak voltak. Ennek haszna, hogy szíváskor, nem csak a cigarettából szippantunk, hanem az apró lyukakon keresztül plusz levegő áramlik be, némi füst pedig ki. Így levegővel hígított füst kerül a szervezetbe. Ezt a módszert ma is alkalmazzák majd minden márkánál, csak most már nem a dohánnyal töltött részen, hanem a filteren találhatóak a lézerrel égetett lyukak.

 Ezalatt persze tovább folytak a kutatások, próbáltak még többet újítani, de sok ilyen törekvés hamar kudarcba fulladt.

A „keresztáramú filterrel” ellátott Super és Novus cigaretta nem hozta meg a várt sikert. Nagy újításnak számított, de a „lyukas” filterrel nem barátkoztak meg a fogyasztók.

1986-ban a pécsi gyár újításaként a füstszűrőbe C-vitamint is tettek, ami megköti a nikotin nagy részét. Ez sem volt hosszú életű, már megjelenésekor támadás érte, megtévesztőnek titulálták, miszerint azt hihetik a fogyasztók, hogy nem hogy nem káros, hanem kifejezetten egészséges a vitaminos cigaretta. 

1993-tól a Sopianae márka vett nagy lendületet és kezdte kialakítani nemzetközileg elfogadott mintára a saját termékcsaládját, amikor az alap, barna változat mellett megjelent a kék színű Lights, 1996-ban a világoskék Extra Lights, 1999-ben a halványkék Ultra Lights, 2002-ben pedig a lehető legalacsonyabb, csupán 1 mg kátrányt tartalmazó változat.

1999-ben az egykor szebb napokat is megélt Symphonia márka dobott piacra egy új termékcsaládot, Makrofilter fantázianéven. Ennél a fajtánál, teljesen új rendszerű filtert alkalmaztak. Füstszűrője többszörösen összetett volt, a dohánnyal töltött részhez közelebb egy normál, a cigaretta végén egy két részből álló szűrő volt. Egy puhább anyagú kis rúd középen, amit körülvett egy sokkal tömörebb, keményebb gyűrűszerű rész. Minden próbálkozás ellenére nem aratott sikert, és 2004-ben megszűnt.

A fentiekből láthatjuk, hogy a dohánygyárak az évek során többféle módon - a nikotin és kátrány mennyiségének csökkentésével, illetve különféle füstszűrők használatával - próbálták óvni a dohányzókat több-kevesebb sikerrel, ugyanis kutatók szerint a könnyebb cigaretták még károsabbak az egészségre, mint erősebb társaik, mert a gyengébb füstöt mélyebbre szívják és tovább tartják tüdejükben a dohányosok, valamint a filteren csak az apróbb részecskék jutnak át, és ezek még mélyebbre jutnak a tüdő legapróbb léghólyagocskáiig.

Forrás: www.szipka.blog.hu, www.dohanymuzeum.hu

Mai bejegyzésünk témáját a cigaretta márkák és az ezzel kapcsolatos érdekességek adják.

Nem is gondolná az ember, hogy hány fajta márka létezik szerte a világban, amelyekhez mennyi történet, mendemonda kapcsolódik.

Az eddig napvilágot látott történetek közül talán egy külföldi példa a legérdekesebb. A Lucky Strike-kal kapcsolatban régóta terjeng egy híres szóbeszéd az interneten, miszerint minden ezredik (századik, tízezredik, ki hogy hallotta) dobozban található egy marihuánás cigaretta. A hírek szerint bizonyítékot erre még senki nem talált, sokan úgy gondolják egy ügyes reklámfogásról van szó.

Akárcsak a Lucky-ról, a Marlboro-ról is terjed egy szóbeszéd. A legenda szerint a Marlboro-cigaretták hirdetésein látható férfi tüdőrákban halt meg. De vajon melyik a több tucat reklámférfi közül? A Marlboro Man a 60-as évektől egy cowboy, akinek figuráját az idők folyamán többen is eljátszották. A reklámalak évtizedeken át sikeresen hitette el a világgal, hogy a férfiasság kelléke a dohányzás – méghozzá a Marlboro élvezete. A cowboyt megtestesítő férfiak közül kettő valóban tüdőrákban halt meg. A két férfi halála a mai napig adu a dohányzásellenes mozgalmak kezében. A tüdőrák tehát nem legenda, de nem az egyetlen Marlboro Manhez kapcsolódik, hanem a figurát megtestesítő reklámemberek közül kettőhöz.

A következő legenda ugyan csak a Marlboro-ról szól. A szóbeszéd szerint a Marlboro tulajdonosa a Ku Klux Klan, a bizonyítékok pedig a cigaretta csomagolásán találhatók. A Ku Klux Klan és a Marlborót gyártó Philip Morris (PM) titkos üzleti kapcsolatáról szóló legendák a 80-as évek Amerikájából indultak világhódító útra, és mint az a Google-keresésekből is jól látszik, az angolon kívül német, francia és holland nyelvterületen sokan még ma is tényként közölve mesélik a történetet. E szóbeszéd alapja a cigaretta csomagolása, mely a legenda terjesztői szerint könnyen dekódolható utalásokat tartalmaz. Ezeknek csupán egyike a dobozon látható három K betű, amelyeket a piros területek jelenítenek meg a fehér alapon.

 A márkákon kívül magához a cigarettához is kapcsolódik mítosz, hiszen a cigaretta eredete sem tisztázott. Az egyik legenda szerint 1832-ben a török-egyiptomi háború során, egy török katona pipáját lövés érte, aki erre a pipában lévő dohány papírba tekerte és ez lett az első modern cigaretta.Egy másik legenda szerint, az első modern cigaretta akkor született, mikor egy katona 1833-ban idegességében szénát tekert egy keze ügyébe eső papírdarabba és azt szívta.

 Az emberben felmerül a kérdés, vajon hihetünk a legendáknak, vagy olyan dolgokban higgyünk amelyeket magunk is megtapasztaltunk? Nem tudom, minden esetre, ha valaki találkozik egy Lucky Strike dobozban található marihuánás cigarettával, tudassa velünk!

Forrás: cotcot.hu, urbanlegends.hu, urbanlegends.hu