Zöld Pont - Orosháza

Ezen a héten a mentolos cigaretta kerül nagyító alá. Összegyűjtöttük a dohánygyartó cégek és az egészségügyi szakemberek e termékhez való viszonyulását.

A dohányipari cégek álláspontja szerint a mentolos cigaretta semmivel sem károsabb, sőt könnyebb hozzászokást sem eredményez, mint a piacon kapható többi dohányipari termék. Ezzel szemben a szakemberek kutatásainak eredménye szerint a cigaretta ezen fajtájával próbálnak új, fiatal dohányzókat elcsábítani a dohánygyártó cégek. A mentoltól kellemesebb lesz a cigaretta íze, így a kezdő dohányos könnyebben rászokik a káros szenvedélyre.

Amerikai kutatók évtizedekre visszamenõen tekintették át az dohányipar mentolos termékeinek fejlesztésérõl és a stratégiai tervekről szóló dokumentumait. A vizsgálódók megállapították, hogy a dohánycégek kutatásokat végeztek arra vonatkozóan, hogyan emelhetné az eladásokat egyes csoportok körében a mentolszint változtatása.

Az alacsonyabb mentoltartalmú, enyhébb márkák vonzották a fiatalabb dohányosokat, így aztán ők lettek ezen termékek célcsoportja. Miután azonban hozzászoknak a fogyasztók a mentolhoz, igényük idővel emelkedik, így a már függőknek szánt cigarettákba több mentol került.

"A dohányipar évtizedeken át gondosan úgy igazította a mentoltartalmat, hogy ne csupán a fiatalokat vonzza, hanem egyidejûleg élethosszig megnyerje a régi fogyasztókat is" – mondta Howard Koh, a tanulmány társszerzõje.

Az egyik dohányipari cég szóvivője tagadta az ellenük felhozott vádakat, miszerint a mentolszintet a fiatalabb vásárlók csábítása érdekében változtatták volna meg.

Hatása

Egyes kutatások szerint azok az emberek, akik mentolos cigarettát szívnak, nagyobb mennyiségű rákkeltő összetevőt visznek be a szervezetükbe és nagyobb arányban kapják meg a dohányzás betegségeit, mint akik hagyományos cigarettát szívnak. Ennek az lehet az oka, hogy a mentol finom íze miatt nagyobb slukkokat szívnak be és így nagyobb mennyiségű káros anyag jut a szervezetükbe.

Ez az extra mennyiségű rákkeltő anyag bevitel lehet az oka annak, hogy a mentolos cigit szívó emberek nagyobb arányban betegszenek meg dohányzás miatt. A mentolos cigaretták szívása előbb okozhat függőséget és ez együtt jár azzal, hogy nagyobb mennyiséget fogyasztanak, mint azok, akik hagyományos cigarettát szívnak.

A legújabb eredmények szerint a mentolos cigaretta nem károsabb ízesítetlen társánál, azonban a kellemes íz miatt nagyobb függőséget okozhatnak, így Amerikában a betiltását szorgalmazzák.

 Forrás: www.azta.hu, www.kamaszpanasz.hu, index.hu, www.tudobeteg.hu,

Mai bejegyzésünkben a dohányzás egy olyan formáját mutatjuk be, amely egyre inkább terjed a dohányosok körében.

Veszélybe sodorja az adóemelés a dohányosokat:

A cigaretta jövedéki adójának és így árának emelkedésével egyre népszerűbbé válik a sodrós cigi. A kézzel tekert cigaretta már a teljes dohánypiac több, mint 20%-át teszi ki, ami aggodalommal tölti el az egészségügyi döntéshozókat, hiszen egészségkárosító hatása sokkal nagyobb a dobozosénál.
A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - derült ki az AC Nielsen Magyarország adataiból.

 2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott.

A fent leírtak alapján azt mondhatjuk, hogy "az élvezetekért áldozni kell" és a dohányosok inkább vállalják a gyengébb minőségű, nagyobb kárt okozó dohányzást, minthogy felhagyjanak szenvedélyükkel.

A következőkben megnézzük, hogy miért károsabb a sodort cigi:

- Jóval nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásában.
- A hagyományoshoz képest legalább tízszer több nikotin jut általa a szervezetbe.
- Annak ellenére több a tüdődaganatos beteg a sodort cigarettát szívók körében, hogy ők kevesebb szálat szívnak el egy nap.
- A sodort cigaretta papírjának az elégetése nagyon sok káros anyagot tartalmaz, valamint a magas hőfok, amin elégeti a dohányt, több mint 700 C fok, szintén több mint 700-800 káros, többek között rákkeltő anyagot bocsát ki.
- A füstszűrő nélküli dohányzás sokkal károsabb, mint a gyári, füstszűrővel ellátott társa.
- A kézzel sodort cigarettát szívók 25 százalékkal több füstöt szívnak le, és hat másodperccel tovább szívják a cigarettát, mint a gyári dohánytermékeket fogyasztók.
- A dobozos cigi tartalma ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe.

Az Unió tagórszágai között jelentős különbség van a dohánytermékek árának tekintetében, ezért több tagállam -köztük Magyarország is- átmeneti haladékot kapott, így a kötelező szintet csak 2018. január 1-re kell elérnünk. Ezt azt jelenti, hogy 1000 szálra vetítve évente mintegy 3 euróval kell növelni az adószintet.

Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében folyamatosan drágulni fog Magyarországon is a cigaretta, melynek köszönhetően 2018-ban 800Ft körüli összeget kell majd fizetni egy dobozért.

Egy szakember úgy véli, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a dohányzási formák közül pontosan a legkárosabb terjed el, mert iparilag ezt lehet a legkönnyebben, legkevesebb ráfordítással és a legnagyobb haszonnal eladni.

Forrás: www.origo.hu, www.vg.hu, www.patikamagazin.hu

Február végén a kormány újabb törvénymódosító javaslattal állt elő a nemdohányzók védelme érdekében, mely szerint tilos lenne a dohányzás a vendéglátóhelyeken túl minden zárt légterű közösségi térben is. A korlátozás azt jelentené, hogy az épületekben kijelölt dohányzóhelyek sem lennének. A tilalom 3 hónapos türelmi idő után júliusban lépne életbe és a kiszabható helyszíni bírság összege 30 ezer forint is lehetne.

A gyakorlatilag teljes dohányzási tilalmat elrendelő törvényjavaslat ellen számos módosító indítványt terjesztettek be, melyek közé tartozik például az is, hogy a vendéglátó egységekben elkülönített helyen engedélyezett legyen a dohányzás. A korlátozás a Világgazdaság múlt heti értesülése szerint nem júliusban, hanem 2012 januárjában lépne életbe.

És lássuk a legújabbat:

Az újabb korlátozásról szóló javaslatot két hete nyújtotta be -Vujity Tvrtko, a Tv2 műsorvezetőjének ötlete alapján- egy fideszes képviselő, melynek értelmében tilos lenne a dohányzás azokban a gépkocsikban, melyben 18 év alatti gyermek utazik. Ezt azzal indokolták, hogy a felelőtlen dohányzó szülő gyerekei az autóban nem tudnak védekezni a passzív dohányzás okozta ártalmak ellen.

A Független Hírügynökség értesülései szerint ez a javaslat elbukhat, mert a kormánytöbbség valószínűleg nem szavazza meg ezt a törvénymódosítást.

Egy név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint: "a jogszabály szinte ellenőrizhetetlen lenne, ráadásul hatalmas költségekkel járna. Többnyelvű táblákat kellene elhelyezni minden határátkelőhelyen, hogy a szabályozásra felhívják a külföldi autósok figyelmét."

A tilalmak bevezetéséről március 16-án szavazhatott volna az Országgyűlés, de váratlanul bejelentették, hogy a döntést az alkotmányozás utánra halasztják. A hivatalos ok az, hogy sok módosító javaslat érkezett a törvényhez.

Forrás: www.hirado.hu, www.vg.hu, www.mon.hu, www.nepszava.hu, www.origo.hu

A dohányzás visszaszorítása érdekében világszerte különböző intézkedéseket tesznek, "tiltó rendeletekkel" igyekszenek csökkenti a dohányzás által okozott ártalmakat. Hazánk is a tettek mezejére lépett. Mint arról már korábban beszámoltunk, 2010. augusztus 5-e óta tilos a dohányzás a fővárosi aluljárókban.

A döntéshozók újabb lépése a dohányzás által okozott károk csökkentésére a 2011. február 6-án  érvénybe lépett rendelet, mely szerint tilos a dohányzás a BKV megállókban. A tilosban dohányzókat rendőrök és közterület felügyelők is figyelik és szabálysértés esetén akár 50 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak a füstölgőkre.

"Az új rendelet értelmében tehát nem lehet rágyújtani az autóbuszok, a villamosok, a trolibuszok, a fogaskerekű, a sikló, a libegő és a HÉV megállóiban.

Azokon a helyeken, ahol nem egyértelmű, meddig tart a megálló területe, a járdaszegélytől számítva két méter széles lesz a védett terület, a hosszúsága pedig az adott járműtípus méretétől függ. A leghosszabb tiltott zóna a HÉV megállókban lesz, ahol 120-szor kétméteres területen lesz tiltott a dohányzás.

A tilalom a megállóhelyek és a végállomások utasváróira is kiterjed. Ezekben a fedett utasvárókban különösen fontosnak tartjuk a dohányzási tilalmat, mert egy cigarettázó utas akár nyolc-tíz ember ott tartózkodását is kellemetlenné teheti." - mondta el Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója.

A rendelet kapcsán a BKV dohányzást tiltó táblákat helyezett ki a megállókban (a beruházás 34 millió forintba került), amelyekről sokat hallhattunk a híradásokban, hiszen a táblákat alig helyezték ki, máris javítani kell őket, mert a matricák "nem voltak elég ragaszkodóak" és leváltak a táblákról. A nyilatkozatok szerint a javítás nem jelent további kiadásokat a BKV-nak, mert azt a gyártó cég garanciálisan kicseréli.

 Az üresen álló dohányzási tilalmat jelző tábla!

 A leváló dohányzási tilalmat hirdető matrica!

 Forrás: www.bkv.hirzona.info , www.index.hu, www.bkvfigyelo.hu ,

Pontosan tudjuk, hogy a dohányzás káros és azt is, hogy ezek a káros hatások nemcsak a dohányzókra vannak hatással. Mai bejegyzésünk a passzív dohányosokra koncentrál, azt fogjuk bemutatni, hogy egy-egy helyen tartózkodva "hány cigarettát szív el" a nemdohányzó ember. 

Egy füstös bárban, szórakozóhelyen eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember. Olyan étteremben, ahol külön szakasz van a dohányosoknak és a nemdohányzóknak, de egy légterű a helyiség, két óra eltöltése másfél cigaretta elszívását jelenti.

Munkahelyen, ahol nem tiltott a dohányzás és nincs kijelölt dohányzóhely, nyolcórás munka mellett hat szál cigarettát szív el az is aki nem dohányzik.

Otthonában, huszonnégy óra alatt, egy doboz cigarettát elfogyasztó társ mellett három szál cigarettát szív el a passzív dohányos.

Egy parkban három órát ücsörögve valaki mellett, aki dohányzik, a nemdohányzó is elszív egy szál cigarettát.

Autóban, ha egyvalaki dohányzik, és az ablakokat nem húzzák le, egy óra alatt három szál cigarettát szív el a nemdohányzó utas is.

A beszívott füst és a cigaretták számának megfeleltetése közelítőleges. A passzív dohányzáskor leszívott füst mennyisége több tényező függvénye, akár kétszerese vagy háromszorosa is lehet a fenti adatoknak, ha többen dohányoznak a helyiségben, ha közelebb ülünk a dohányzóhoz, ha több cigarettát szívnak el, ha kicsi a helyiség, vagy ha rossz a szellőzése.

A felsorolt adatok alapján azt gondolhatjuk, hogy felesleges nem dohányozni, hiszen, úgyis dohányzunk. Ez azonban azért korántsem igaz, hiszen zárt helyiségben a dohányfüst két forrásból kerül a környezetbe: egyrészt a be nem szívott, így közvetlenül a környezetbe kerülő füstből, másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett füstáramból. Ezek természetesen a helyiség levegőjében felhígulnak, így az ott tartózkodó nem dohányosok dohányfüstnek való kitettsége lényegesen kisebb és bizonyos mértékig minőségében is különbözik az aktív dohányosok esetében fennforgó kitettségtől.

Forrás: www.daganatok.hu