Bizonyára a szórakozni vágyók és járók többsége járt már olyan helyen, ahol az embereket óriási „mesterséges köd” zárja magába. Lehet ez egy kiskocsma, egy koncert terem, de egy diszkó is akár. Az ott megfordulók egy része maga is beszáll a „gyártásba”, de akad olyan is akit ez zavar. Ettől függetlenül egy valami biztos: a tömény füst komoly egészségkárosodást is okozhat. Ezt valószínűleg (remélhetőleg is) már sokan tudták, de azt, hogy pontosan milyen gondokat is okozhat a dohányzás talán nem mindenki. S talán azzal sincs mindenki tisztában, hogy a nőkre miként hat a füst, a dohányzás. Most ennek fogunk utána járni.
Ha dohányzásról és annak ártalmairól esik szó, talán nyilvánvaló a következő tény: a dohányzás csökkenti a termékenységet. Statisztikai adatokkal is alátámasztottak ezt, mégpedig a következő módon: egy tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy a fogamzásgátlók használását befejező nők hány százaléka nem esik teherbe a szerek szedésének abbahagyását követő évben. Így kapták meg az 5% - s eredményt. Ám ugyanezt megvizsgálták a dohányos nők esetében is ahol 11% - s eredményt kaptak. A kutatás tehát kimutatta, hogy a nem dohányzó nőkkel szemben a dohányos nők sikertelen megtermékenyülésének előfordulása jóval gyakoribb (több mint kétszerese) a fogamzásgátlók szedésének abbahagyását követő évben. A dohányzó nők méhen kívüli terhességének kockázata ugyancsak kétszerese a nemdohányzókénak, továbbá a dohányzó nők magzata is számos jelentős kockázatnak van kitéve és sokkal gyakoribb esetükben a spontán vetélés is. Ezenkívül a teljesség igénye nélkül még ezek a legkomolyabb felmerülő problémák: a gyermeküket szoptató dohányos nők átviszik a nikotint a csecsemő szervezetébe; dohányos szülők gyermekei a passzív dohányzás következtében magukban hordozzák a hörghurut, a bronco-tüdőgyulladás és a fülgyulladás kockázatát; a születéskor várhatóan 200 grammnál könnyebb hipotrófiás babák esetében megnő a méhen belüli halál kockázata. Továbbá a Minnesotai Rákkuttó Központ kutatója, Stephen Hecht bebizonyította, hogy a terhesség alatt dohányzó anyák újszülött gyermekének első vizelete NKK-t (az egyik legrákkeltőbb anyag, ami megtalálható a cigaretta füstben) tartalmaz.
A dohányzás ezen túlmenően igen komoly problémákat okozhat még a nők szervezetére. A dohányos nők például jóval hajlamosabbak a dismenorrheára, a méhnyak-rákra, a csontritkulásra és átlagosan 2 évvel korábban következik be náluk a menopauza. A fiatal dohányzó nőknek ráadásul sokkal gyakrabban rendszertelen és fájdalmas a menstruációja. Ami pedig a hormonháztartást illeti: a dohányzó nőkben megváltozik a női és férfi hormonok aránya. Ez azt jelenti, hogy dohányzó nők teste gyakrabban hasonlít a férfiakéhoz, amelyben a zsír a hasi tájékon raktározódik el, nem pedig a csípőnél és a mellkasnál. Ennek eredménye egy kevésbé "feminin" testalkat. Az orális fogamzásgátlót szedő, dohányzó nőknél nagyobb a kockázata a szívinfarktusnak, az agyvérzésnek, a phlebo-trombózisnak és az embóliának, különösen 40 év felett. Ha ez még nem lenne elég, az esztétikát is rombolja, amire a gyengébbik nem olykor különösen érzékeny is tud lenni: a bőrön megfigyelhetőek az idő előtti öregedés jelei, a rugalmasság elvesztésének és a dischromiának a jegyei.
Az tehát leszűrhető – a teljes igénye nélküli felsorolásokból -, hogy káros hatása a dohányzásnak van bőven. Ám szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét egy tényre is, ami jó hír: a leszokás pozitív következményekkel jár. Ez pedig úgy lehetséges, hogy akik szervezetében még nem alakult ki a rák, a dohányzás abbahagyása után a betegség kockázata normálisra süllyed, és a már rákos nők körében is nagyobb a kezelés sikerének esélye, ha lemondanak a cigarettáról.A füstöt tehát lehet és érdemes is „elvágni”. Az eszközök adottak, csak érdemes tudni, hová is kell fordulni értük, hiszen a segítség is jelen van ugyanott...
Vágni lehet a dohányfüstöt! S kell is, hiszen leszokni sosem késő.
