HTML

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Zöld Pont - Orosháza

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága 2009. február 10-i ülésén azt az álláspontot alakította ki, hogy dohányzásmentes övezeteket, ún. zöld pontokat lenne célszerű kialakítani a város közterületein. 2009. május 1-jével „kampányt” indított útjára a Mi-Értünk Prevenciós és Segítő Egyesület, melynek célja a dohányzás, mint szenvedélybetegség megismertetése és tudatosítása, ezzel együtt pedig az egészség-és környezettudatosabb magatartás kialakítása.

Címkék

50 ok (1) adóemelés (1) agy (1) allergia (1) allergia és cigi (1) álmatlanság (1) aluljáró (1) alvás (1) alzheimer (1) animáció (1) asztma (2) bajorország (1) barack obama (1) beköszönő (1) biorezonancia (1) bkv (1) bőr (1) büntetés (1) charlie majom (1) cigaretta (4) cigaretta legenda (1) cigi (6) cigisdoboz (3) cigi es a nők (2) csempészés (1) csökkent (1) csoport (1) dohány (1) dohányfüst (1) dohányfüstmentes világnap (2) dohánytermelés (3) dohánytermesztés (3) dohányzas (1) dohányzás (42) dohányzás és allergia (1) dohányzás és hollywood (1) dohányzás hatása (3) dohányzó csimpánz (1) duke egyetem (1) egészség (10) elektromos cigi (3) elektromos pipa (1) elhízás (1) élmény (1) elrettentő felirat (1) ensp (1) eredmény (1) érzések (2) euromonitor (1) extrém (1) facebook (1) fagerström (1) feljelentős (2) fiatalok (2) fiatal dohányos (1) finn (1) fizikai aktivitás (1) flash mob (1) foci (1) függőség (1) füst (2) füstszűrő (1) generáció (1) gyártás (1) gyerekek védelme (1) gyiök (3) gyógynövény (1) gyümölcsös (1) help (1) híres (1) hitek/tevhitek (2) hogyan készül (2) hollywood (1) illatos (1) illemszabályok (3) intelligencia (1) intézmény (1) intolerancia (1) ipsos (1) kalkulátor (1) kampányfilm (1) káros (3) kiegészítő termékek (1) kísérlet (1) kórház (1) korlátozás (1) kormány (1) kutatás (23) lakáskocsma (1) lázadás (2) leszokás (18) magány (1) marlboro (1) matrica (1) megálló (1) megszüntetés (1) megtakarítás dohányzás (1) mentolos cigi (1) mnsza (1) nagymama (1) nemdohányzó (1) nemdohányzók (1) nikotin (4) nikotintapasz (1) nők (1) növény (1) oltás (1) öngyújtó (1) öngyújtós mobil (1) otthon dohányzás (1) pályázat (1) parlament (1) passzív dohányzás (9) rákkeltő cigaretta (1) röviden tömören (1) saját (2) segítség (1) sodort cigi (1) spórolás a cigin (1) sport (3) szabad (1) szag (1) szenvedélybetegek (1) szerbia (1) szervezet (1) szigorítás (4) születés (1) születési súly (1) szülő (1) szünet (1) tábla (1) tájékoztatás (1) tatabánya (1) terápia (1) terhes (1) terhesség (1) teszt (3) tévhit (1) tilalom (7) tipp (2) történelem (2) törvény (2) törvényjavaslat (1) unoka (1) usa (4) változás (2) veszély (1) vicc (1) videójáték (1) vitamin (3) vízipipa (1) zavaró (3) zöld pont (2) zsebhamutál (1)

Kontra

Friss topikok

A program felelőse

Régóta vigyáznak ránk?

2011.05.20. 11:40 zoldpont

E heti bejegyzésünk témája egy történelmi áttekintés lesz, melyből azt tudhatjuk meg, hogy hogyan alakult a dohányzás elterjedése során a cigaretta "egészségóvó" része, a füstszűrő.

A mai dohányzásellenes világban keveseknek jut eszébe, hogy a dohányzók egészségének védelme érdekében már több mint fél évszázada megtették az első lépést.
Magyarországon a cigaretta gyártása 1865-től, a fiumei gyár megnyitása óta működik.
A dohányzási kockázat csökkentésére két módszer adódik: vagy a dohánylevélben lévő nikotin mennyiségét csökkentik, vagy különféle szűrőbetéteket alkalmaznak.
Az 1900-as évek legelején megjelent Denikó-gyártmányoknál a nikotin és más káros anyagok mintegy 40-60%-át tudták eltávolítani.
Ez az eljárás ugyan eltávolította a nikotin egy részét, de annyira károsította a dohányt, hogy szalmiák ízű és élvezhetetlen lett a cigaretta. Így ezek gyártását hamarosan felfüggesztették. Később a száraz desztillációs eljárás mellett döntöttek: a leveleket 100-150 Celsius-fokon különböző nyomáson kezelték, ami a nikotin sókat bontja, majd az így felszabaduló nikotint párás levegővel szellőztették ki.

Az első jelentős lépés 1930-ban történt, ugyanis április 1-én 200.000 pengő alaptőkével megalakult a Nikotex Rt. a nikotincsökkentés lehetőségeinek kutatására, és a kevesebb káros anyagot tartalmazó termékek kifejlesztésére. Kis idő múltán már szinte minden márkából gyártottak sima és Nikotex-változatot is, nem csak cigarettából, hanem szivarból, sőt cigaretta- és pipadohányból is.
A Nikotex, mint egészségkímélő, sőt védő(!) termék egészen az 50-es évek végéig népszerű maradt, és ezt főleg annak köszönhette, hogy ára alig volt magasabb a hagyományos dohányárunál.

A másik módszer a káros anyagok csökkentésére a füstszűrő betétek alkalmazása. Az első hazai gyártású filteres cigaretta,- a Fecske- 1962-es megjelenésével azt gondolhatjuk, hogy az ország e tekintetben is elmaradott volt, hiszen külföldön már az '50-es években gyártottak filteres cigarettákat, azonban tudnunk kell, hogy pont egy magyar származású feltalálónak, Boris Aivaz-nak köszönhető a ma használatos füstszűrő létrehozása, aki 1925-ben szabadalmaztatta a krepp papírból készített szűrőt. Ez a találmány felkeltette az osztrák papírgyáros Bunzl-család érdeklődését, akik felfedezték a parányi filterben rejlő hatalmas lehetőségeket.

1952-ben, a világon elsőként az amerikai Kent márkánál alkalmaztak füstszűrőt, de ez azbeszt-tartalma miatt több kárt okozott, mintha nem is lett volna. További kísérletezés után 1954-ben megjelent a filteres L&M, 1955-től a füstszűrős Marlboro, 1956-tól a mentolos filterrel ellátott Salem márka.

Hazánk egyáltalán nem maradt le e téren, sőt! 1930-ban vezették be a füstszűrős, vattabetétes Árpád, 1932-ben a Délibáb, 1933-ban a Gerle cigarettát. Ezzel párhuzamosan füstszűrős cigarettahüvelyek is kerültek forgalomba.
1964-ben több újítás is napvilágot látott: megjelent a Fecske után a második filteres cigaretta Toto néven.

Szintén 1964-hez köthető egy másik mérföldkő: a hazánkban korábban kizárólagos, 67 mm-es mellett megjelent a nemzetközileg csak „king size”-ként emlegetett 80 mm-es cigarettahossz. A Lágymányosi Dohánygyárból került ki 8 Ft-os áron az új, filteres Velence cigaretta.
1970-ben hozták forgalomba a hosszú, füstszűrős Románc cigarettát, mely erőssége ellenére sokáig az egyike volt a legkedveltebb márkáknak.

1972-ben, a Debreceni Dohánygyár fejlesztése képpen megjelent az akkor már ötvenéves múltra visszatekintő Symphonia márka filteres változata, mely hamar nagy népszerűségre tett szert.

1972-ben, a 10 darabos csomagban forgalomba hozott Tabán cigarettánál már szenes filtert alkalmaztak, de ennek ellenére 1,7 mg kátrányt tartalmazott szálanként a napjainkban átlagosnak mondható 0,6 mg-mal szemben.

1973-ban a boltokba került a konkurencia Sopianae néven, a Pécsi Dohánygyár kutatásainak köszönhetően. Ez igazi újdonság volt, a gyár saját fejlesztésű aktívszenes acetát filterével készült.

1974-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a Hosszú Fecskét, mely szintén 80 mm hosszú volt, és filter része is duplájára növekedett.

Az ezt követő években tovább erősödött a Fecske megjelenésekor megkezdődött tendencia. Még többen tértek át a filteres cigarettákra, bár a piac kissé átalakult, a Fecske kereslete csökkent, a két vezető márka évtizedeken át a Sopianae és a Symphonia lett. Ezt az elért pozíciót a gyártók nem hagyhatták veszni, így tovább kutattak, és folyamatosan jelentek meg az újabb, egyre kevesebb nikotint és kátrányt tartalmazó variánsok: kék és sárga Symphonia, Junior és Lady Sopianae.

 1976-ban kifejezetten az új elvárásoknak megfelelően, a kisebb kockázatot jelentő dohányzás jegyében új termékcsalád kezdett kibontakozni Helikon néven. Alacsony nikotin- és kátránytartalmú termékeket kívántak előállítani az Egri Dohánygyár kutatói.

1978-ban új módszer jelent meg az ártalmak csökkentésére, ami a ma használatos, úgynevezett filter-ventilláció elődjének tekinthető. A Délibáb cigaretta „klíma-zónával” készült, ami annyit jelent, hogy a cigaretta filterhez közeli részen, körben, egy sávban apró lyukak voltak. Ennek haszna, hogy szíváskor, nem csak a cigarettából szippantunk, hanem az apró lyukakon keresztül plusz levegő áramlik be, némi füst pedig ki. Így levegővel hígított füst kerül a szervezetbe. Ezt a módszert ma is alkalmazzák majd minden márkánál, csak most már nem a dohánnyal töltött részen, hanem a filteren találhatóak a lézerrel égetett lyukak.

 Ezalatt persze tovább folytak a kutatások, próbáltak még többet újítani, de sok ilyen törekvés hamar kudarcba fulladt.

A „keresztáramú filterrel” ellátott Super és Novus cigaretta nem hozta meg a várt sikert. Nagy újításnak számított, de a „lyukas” filterrel nem barátkoztak meg a fogyasztók.

1986-ban a pécsi gyár újításaként a füstszűrőbe C-vitamint is tettek, ami megköti a nikotin nagy részét. Ez sem volt hosszú életű, már megjelenésekor támadás érte, megtévesztőnek titulálták, miszerint azt hihetik a fogyasztók, hogy nem hogy nem káros, hanem kifejezetten egészséges a vitaminos cigaretta. 

1993-tól a Sopianae márka vett nagy lendületet és kezdte kialakítani nemzetközileg elfogadott mintára a saját termékcsaládját, amikor az alap, barna változat mellett megjelent a kék színű Lights, 1996-ban a világoskék Extra Lights, 1999-ben a halványkék Ultra Lights, 2002-ben pedig a lehető legalacsonyabb, csupán 1 mg kátrányt tartalmazó változat.

1999-ben az egykor szebb napokat is megélt Symphonia márka dobott piacra egy új termékcsaládot, Makrofilter fantázianéven. Ennél a fajtánál, teljesen új rendszerű filtert alkalmaztak. Füstszűrője többszörösen összetett volt, a dohánnyal töltött részhez közelebb egy normál, a cigaretta végén egy két részből álló szűrő volt. Egy puhább anyagú kis rúd középen, amit körülvett egy sokkal tömörebb, keményebb gyűrűszerű rész. Minden próbálkozás ellenére nem aratott sikert, és 2004-ben megszűnt.

A fentiekből láthatjuk, hogy a dohánygyárak az évek során többféle módon - a nikotin és kátrány mennyiségének csökkentésével, illetve különféle füstszűrők használatával - próbálták óvni a dohányzókat több-kevesebb sikerrel, ugyanis kutatók szerint a könnyebb cigaretták még károsabbak az egészségre, mint erősebb társaik, mert a gyengébb füstöt mélyebbre szívják és tovább tartják tüdejükben a dohányosok, valamint a filteren csak az apróbb részecskék jutnak át, és ezek még mélyebbre jutnak a tüdő legapróbb léghólyagocskáiig.

 

Forrás: www.szipka.blog.hu, www.dohanymuzeum.hu


 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem egészség füstszűrő

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldpont.blog.hu/api/trackback/id/tr282918931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.